Emberközpontú nyelvművelés és tehetségfejlesztés

Az adai születésű Szarvas Gábor nyelvész tiszteletére szervezett nyelvművelő napok rendezvénysorozat szombaton Adán szakkiállítással, koszorúzási ünnepséggel és nyelvészeti tanácskozással zárult, ami egyben akkreditált tanári továbbképzés is volt vajdasági magyar tanítóknak és tanároknak. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és a Szarvas Gábor Könyvtár által szervezett háromnapos rendezvénysorozat központi témája ezúttal az emberközpontú nyelvművelés volt, amelyet Lőrincze Lajos nyelvész honosított meg a köztudatban. A Magyar Nemzeti Tanács által az idei évtől kiemelt országos rendezvénnyé nyilvánított nyelvművelő napokon emellett tartottak még beszédversenyt a középiskolás tanulóknak, játékos nyelvi vetélkedőt a kisiskolásoknak, valamint volt koncert is.

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szombati zárónapján megnyílt a Lőrincze Lajos és az emberközpontú nyelvművelés című szakkiállítás a könyvtárban. A kiállítás anyagát dr. Molnár Csikós László nyelvész és Józó Mónika magyartanár állította össze. A kiállítást dr. Molnár Csikós László nyitotta meg. A rendezvénysorozat ezután Szarvas Gábor nyelvész adai mellszobrának megkoszorúzásával folytatódott. A koszorúzási ünnepségen Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet.

– A Magyar Nemzeti Tanács az idei évben a vajdasági magyarság kiemelt jelentőségű országos rendezvényévé nyilvánította az Adán minden évben megrendezésre kerülő Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat. Az 1970 óta megszervezett nyelvművelő napok Ada község művelődési életében központi szerepet tölt be. A kezdeti időszakban két évenként, majd három évenként tartották meg a napokat, majd az 1980-as évek elején politikai okokból betiltották. 1993-ban alakult meg a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, és ettől kezdve nem maradt el a rendezvény megszervezése, noha nem egy alkalommal az egykori Jugoszlávia területén uralkodó háborús állapotok már-már lehetetlenné tették megtartását. Minden nehézség ellenére a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület és az adai könyvtár kitartó munkájának köszönhetően a rendezvény kiteljesedett. A hagyományos események közül kiemelkedik a Szarvas Gábor Nyelvművelő és Helyesírási Verseny, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács szintén kiemelt jelentőségű ifjúsági rendezvényévé nyilvánított. Fontos célunknak tekintjük, hogy az elkövetkező években az egyesülettel együttműködve, közös munkával továbbfejlesszük a vetélkedőt. A tudományos üléseken neves magyarországi és vajdasági magyar nyelvészek adnak elő. Ezáltal is segítve, támogatva a kisebbségi közösségünk nyelvi problémáinak feltárását, és megoldási lehetőségek fellelését – mondta Hugyik Richárd, aki ezután felelevenítette a neves nyelvész életének és életművének meghatározó eseményeit. Végezetül szólt a két adai Szarvas-szobor történetéről. Majd felvetette, hogy vissza kellene állítani Adán a főutca régi nevét, ami egykor Szarvas Gábor utca volt.

A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Hugyik Richárd és Lakatos Adrián koszorúzott. Ada község önkormányzata nevében Bilicki Zoltán, Tóbiás József és Búcsú Attila helyezte el a kegyelet virágait, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet részéről Vázsonyi Csilla, a Szarvas Gábor Könyvtár részéről Maksó Éva és Morvai Nagybali Tamara. A magyarországi és a külhoni nyelvészek képviseletében dr. Pomozi Péter és dr. Zékány Krisztina koszorúzott, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva és Hodik Péter Krisztina, valamint az adai Cseh Károly Általános Iskola nevében Ferencz József.

A nyelvművelő napok az adai községháza dísztermében megtartott Az emberközpontú nyelvművelés és tehetségfejlesztés című nyelvészeti tanácskozással zárult, ami egyben tanári továbbképzés is volt, és körülbelül ötven vajdasági magyar tanító és tanár vett részt rajta. Hodik Péter Krisztina, a nyelvművelő egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket és nyitott meg a tanácskozást, amelyen hat előadás hangzott el vajdasági és magyarországi előadóktól. Előadást tartott – De Negri Ibolya (a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács elnöke): A tehetséggondozás és a kreativitás fejlesztése; dr. Pomozi Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyarságkutató Intézet, Budapest): Nyelvművelés a XXI. században – Kérdések és válaszok eltérő nyelvi helyzetekben; dr. Bene Annamária (Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka): Az emberközpontú nyelvművelés és a vajdasági magyar regionális köznyelv; Móricz Virág Kinga (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék, doktorandusz, demonstrátor): A csökkentértékűség kifejezésének elkerülése – a nyelv ereje; dr. Zékány Krisztina (Ungvári Nemzeti Egyetem, Ungvár, Magyarságkutató Intézet, Budapest): Anyanyelv-apanyelv. Emberközpontú nyelvművelés soknemzetiségű környezetben; dr. Pomozi Péter: A Kárpát-medencei magyar nyelvi-kulturális kontinuitás megjelenése az új magyarnyelv-könyvekben – Avagy hogyan használjuk segédanyagként az oktatásban az új magyarnyelv-könyveket.