Zsellér Attila ezüstmisés

A moholi Szent György-plébániatemplomban vasárnap ezüstmisét mutatott be a pappá szentelésének 25 éves évfordulója alkalmából a falu szülöttje, msgr. Zsellér Attila, az újvidéki Mária Neve Plébánia esperesplébánosa és címzetes apát. Ft. Világos Miklós moholi plébánossal közösen celebrálták az ünnepi misét, amelynek zárásaként Zsellér Attila ezüstmisés áldásban részesítette a híveket.

A nagymise végén Világos Miklós gratulált Zsellér Attilának felszentelésének 25 éves évfordulójára és arra kérte, hogy 25 év múlva ugyanitt találkozzanak az aranymiséjén, majd a moholi hívek nevében megajándékozta. A moholi plébános elmondta, hogy az ezüstmise mellett azért gyűltek még össze, mert az idén ünneplik Mohol, az egykori Moharéve első fennmaradt írásos említésének 700 éves évfordulóját, amely alkalmából emléktáblát állítanak a templomban. Kiemelte, hogy ez a hála és a reménység ünnepe, hiszen a történelmi viszontagságok ellenére az isteni gondviselésnek köszönhetően Mohol több mint hét évszázada létezik, és remélhetőleg a jövőben legalább ennyi ideig fennáll. Majd alkalmi beszéde után köszöntötte a közélet megjelent képviselőit: Rigó Pál Zsófiát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét és az MNT képviselőit, Lajkó Szilviát és a Lakatos Adriánt, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsának és elnökségének tisztségviselőit, Tóbiás József adai képviselő-testületi elnököt, Stantity Szebasztiánt, Burány Hajnalkát, Kónya Róbertet és Rigó Flóriánt.

Az emléktábla avatása alkalmából Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben a moholi magyar közösség nevében köszönte meg ft. Világos Miklós plébánosnak az emléktábla kezdeményezését és teljes megvalósítását.

– A mai napon visszanyúlunk a kezdetekhez: egyházi kezdeményezésre, a Mohol legrégebbi írásos említésének évfordulóján, az azt megörökítő emléktáblát átadjuk a közösségnek, és ezzel életre hívunk egy újabb történelmi momemtumot. A múltunkra, a kulturális és történeti örökségünkre rátesszük a jelenkor ujjlenyomatát. A múltunkhoz hozzátesszük a jelent, és ezzel elmondjuk azt is, hogy számunkra mindez fontos. Fontosnak tartjuk, hogy élő és eleven a kultúránk, élő és folyamatos a történelmünk. Elmondjuk azt is, hogy itt vagyunk és dolgozunk, és kimondjuk azt is, hogy hozzá akarunk tenni mindahhoz, amit örökségként kaptunk. A moholi katolikus közösség példát mutat a vajdasági nemzeti közösségek egészének és mindegyikének – mondta Pál Rigó Zsófia, aki hozzátette. – Az emléktábla egy szimbólum és egy lehetőség: hogy hangot adjunk mindannak, amik és akik vagyunk, az identitásunknak, a szellemi tőkénknek és mindezek erejének. A mai napon hozzáadunk a vajdasági magyarság kulturális egészéhez egy moholi koordinációs pontot, hozzáadjuk a nagy kulturális térképhez önmagunkat, és a sajátunkat. A mai napon átadjuk az utókornak a saját, életre hívott írásos emlékünket, amit ezúttal nem papírra, hanem kőbe véstünk – hallottuk az MNT alelnökétől. Majd msgr. Zsellér Attila esperesplébános és ft. Világos Miklós plébános megáldotta és felszentelte a templom bejáratánál lévő emléktáblát, amely az alábbi szöveg olvasható: „Emlékére annak, hogy már 700 éve itthon vagyunk 1323-ban MOHARÉVE 1521-ben MOHOL néven írt ősi otthonunkban, a moholiak 2023-ban”