Vékony hótakaró borítja a búzaparcellákat Ada község határában, ahol szépen megerősödött a kenyérgabona. Csúzdi István adai termelő elmondta, hogy előnyösebb lenne a búzavetésnek a nedvesség és az erős fagy miatt is, ha vastagabb lenne a hótakaró. Megjegyezte, hogy a háromszorosára emelkedett műtrágyaárak miatt sokan nem szórták el az őszi alaptrágyát, amit szerinte a vetéseknél képtelenség pótolni a tavaszi fejtrágyázással. Kiemelte, hogy hiába emelkedett a gabona felvásárlási ára, amikor a magas műtrágya- és üzemanyagárak miatt az újratermelési költségek is jelentősen megnövekedtek. Az adai gazda szerint, ha a búzatermelők mentsége a legkorszerűbb agrotechnika alkalmazása és a megfelelő tápanyag-utánpótlás mellett is leginkább a kedvezően alakuló időjárás lehet. Ha ennek hatására nagyon jó termés lesz, akkor a hozam növekedésével talán lefedhetik az áremelkedés okozta nagyobb költségeket.
Csúzdi István (Fotó: Csincsik Zsolt)
– A havazás előtt jártam a határban, ahol a búza szépen bebokrosodott. Néhány parcella kivételével, amelyeket később vetettek el, de mivel decemberben enyhe volt az időjárás, azok is annyira-amennyire megerősödtek, hogy talán még a keményebb fagyokat el tudják viselni. A hét elején az adai határban 5-6 centiméteres volt a hó vastagsága. Ez gyenge kis takaró a búzatáblákra, lehetne 10 centiméteres is, ami sokkal jobb lenne a nedvesség szempontjából, valamint a –10 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletet is jobban el tudná viselni. A bokrosodási csomó megléte biztosítja, hogy a búzák mínusz tíz-egynéhány Celsius-fokos hideget is elviselik különösebb károsodás nélkül – magyarázta Csúzdi István.
– Nem tudjuk, hogy az elkövetkezőkben milyen lesz az időjárás, de megvan az esélye, hogyha a hó elolvad, és lesznek éjszakai fagyok, akkor megjelenik az úgynevezett felfagyás. Ez ellen, ha szárazabb lesz a talaj, akkor sima hengerekkel ajánlatos a búzát hengerelni, hogy a gyökér tömörítése megtörténjen a földdel. Tehát tömörebb legyen az a része, amit a fagy felemelgetett, ha erre sor kerül. Amennyiben ez nem történik meg, valamint megfelelő mennyiségű csapadék hullik hó vagy eső formájában, az is elegendő lenne a kisebb felfagyások kivédésére – nyilatkozta Csúzdi István.
A földműves megjegyezte, hogy a határt járva úgy tűnik, megnövekedett a búza vetésterülete Ada községben. A szélsőséges időjárási viszonyok és a rendszeresen jelentkező szárazság miatt ebben van is logika, mivel a búza termesztéséhez kedvezőbbek a körülmények, mint a kapásnövények esetében.
– A búza a fűfélék családjába tartozó növény. A kora tavaszi időjárás során kisebb a hőmérséklet, kisebb a kipárolgás, és több nedvesség áll a növény rendelkezésére, hogy fejlődjön, és a genetikai potenciálból adódó termést jobban kifejezésre tudja juttatni. A nyár általában afrikai meleggel szokott párosulni, és itt a kapásnövények az elmúlt évben jobban megsínylették a nedvesség hiányát, illetve lehetséges, hogy ez a jövőben is így lesz. Tudni kell, hogy elég kevés csapadék hullott, és emiatt az őszi vetések, köztük a repce is, jobban elviselik a tavaszi vagy a kora nyári melegeket, amikor már a beérés fázisában vannak, mert a szárazság talán már nem tud akkora hozamkiesést okozni náluk, mint a kapásoknál. Lehetséges, hogy ez az oka annak, hogy többen fordultak az őszi kalászosok és a repce termesztése felé, hogy ilyen formában elkerüljék az időjárás okozta száraz és szélsőséges periódust. Ezáltal valamennyivel biztosabb jövedelmet tudjanak megvalósítani. Nem mondom, hogy többet, csak biztosabbat – állapította meg a termelő.
Bebokrosodott a kenyérgabona Ada határában (Fotó: Csincsik Zsolt)
Csúzdi István kiemelte, hogy a világpiacon nagymértékben beleszólt a gabona árának alakulásába Brazília és Argentína, amelyek szója-, kukorica- és búzatermesztő nagyhatalmak. A média jelentései szerint viszont Dél-Amerikában is komoly károkat okozott a szárazság, ezért lehetséges, hogy az elkövetkező egy-két évben emelkedni fognak a gabonaárak. Ugyanakkor a termelő szerint nálunk a magas műtrágya- és üzemanyagár kárt okoz a gazdáknak és a búzatermesztésnek is.
– A műtrágya ára háromszorosára emelkedett. A termelők emiatt egy kicsit visszafogták a tápanyag-utánpótlást, és sokan nem szórták el az őszi alaptrágyát, aminek negatív hatásai lesznek a termelékenységre. Egyesek abban reménykedtek, hogy ezt pótolják a tavaszi fejtrágyázásnál. Viszont ezt nem tudják megtenni, mivel a nitrogén mellett kálium, foszfor, sőt kén és cink mikroelemre is szükség van, amit az őszi alaptrágyázással szoktunk kijuttatni a földre. A műtrágya ára nem csökken, továbbra is magas, amire még nem volt példa. A gabonaárak ugyan megemelkedtek, de ennek arányában az újratermelési anyagok ára is többszörösére nőtt. Az üzemanyag ára is jócskán az egekben van. Ha jól emlékszem, hét éve nem volt ilyen magas az üzemanyag ára, mint amennyi jelenleg. Ez mind növekvő költségeket idéz elő a termelésben, ami a végösszegnél a jövedelem mennyiségét nem biztos, hogy emeli, hanem inkább csökkenti – mondta Csúzdi István.
