Pünkösd ünnepe a táncprodukcióban
Nagy sikerrel és telt ház előtt mutatták be szombaton az adai színházteremben a Vadvirág Hagyományápoló néptáncosai és énekesei a Cécó Kamaracsoport és a Pendergő tamburazenekar közreműködésével az Életképek a vajdasági Tisza mentéről című előadást, amelyet a vidék néprajzi hagyatékából állított színpadra Resócki Rolland koreográfus és táncpedagógus, valamint Varga Lilla néptáncoktató. A nagyszabású, mintegy másfél órás táncprodukció előtt Varga Lívia, a Vadvirág HK elnöke köszöntötte a közönséget. Kiemelte, hogy az előadás a Dél-Alföld és a Tisza mente hagyományait, köztük a néptáncokat igyekszik bemutatni az évkör jelentősebb ünnepeihez és az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokon keresztül. Elmondta, hogy műsorban felhasználták Resócki Rolland, Bartuc Szilveszter, Bodor Anikó, Burány Béla, Csáby László, Felföldi László, Király Ernő, Nagy Albert, Nagy István, Tandi Tibor és Tripolszky Géza gyűjtéseit.
– Ez a táncprodukció egy mérföldkő a Vadvirág Hagyományápoló Kör életében, hiszen ehhez foghatót még nem állítottunk színpadra – nyilatkozta lapunknak Varga Lívia, az egyesület elnöke. – Ez azért fontos a számunkra, mert a műsorral a saját, illetve a Tisza menti hagyományokat elevenítettük fel. A műsort egyelőre az adai közönségnek szerettük volna bemutatni, és örömet szerezni vele, de reménykedünk, hogy másfelé is bemutathatjuk – közölte a Vadvirág HK vezetője.
Az Életképek a vajdasági Tisza mentéről című előadás formabontó és komoly kihívást jelentett az oktatóknak, a táncosoknak és az énekeseknek – tudtuk meg Resócki Rolland táncpedagógustól és koreográfustól. Elmondta, hogy nagyon komoly munka van mögöttük, mivel az elmúlt két hónapban heti három-négy alkalommal, olykor öt-hat órás próbákkal készültek az előadásra a gyerekek, akiknek a hozzáállása minden tiszteletet megérdemel. Majd beszélt a táncprodukcióról, megszületéséről, és próbafolyamat módszertanáról is:
– A vajdasági Tisza mente területe eddig viszonylag feldolgozatlan volt és nem került bemutatásra ilyen formában. Ezért támadt az az ötletünk, hogy ebből csináljunk egy műsor, amely összefoglalja az egész évkört, egészen nagypéntektől farsang végégig, az év történéseit és a jelentősebb ünnepköröket egy-két betlehemes részel színesítve. Az adai betlehemes játékot, amióta az eszünket tudjuk, azóta játsszuk és használjuk. Ezt is színpadra visszük az évkör ünnepei mellett. A produkció a táncokat illetően főként az 1970-es évek végén készült Tisza menti filmanyagból táplálkozik, amely Mohol, Kispiac, Völgyes, Völgypart és Óbecse községből származik. Ezek még kiegészültek későbbi csantavéri és völgyesi gyűjtésekkel, amelyek a 90-es években készültek, valamint a saját gyűjtéseimből és kutatásaimból, amit Moholon és Kispiacon sikerült végezni az elmúlt években – magyarázta Resócki Rolland. – A táncot már elkezdtük tanulni a múlt évben a Kőketánc népi gyermekjáték- és néptáncvetélkedőre, amelyen sikeresen szerepeltünk. Első helyezést és aranyminősítést kaptak a gyerekek. Erre alapozva dolgozunk olyan módszertan szerint, hogy inkább szabadon táncoltattuk a gyerekeket, és próbáltuk elérni, hogy minél inkább beléjük ivódjon a táncanyag. Ebből kifolyólag úgy készítettem el a műsorszámokat, hogy lényegesen több volt az improvizációs eleme, mint a kötött szerkesztett rész. Ezt próbáltam valamilyen szinten koreográfusi keretekbe önteni táncok terén – közölte Resócki Rolland.
