A csapadékhiány miatt egyre riasztóbb a helyzet Ada község határában, ahol a tél és a tavasz folyamán alig hullott csapadék.
kukoricának és a búzának is szüksége lenne kiadós csapadékra (Csincsik Zsolt felvétele)
Csúzdi István adai termelő elmondta, hogy szárazság van a határban, mivel ősz óta legalább 350 milliméter csapadéknak kellett volna lehullnia, ebből azonban egyelőre 200 milliméter még hiányzik a talajból, ami nagyon meglátszik a határban. Kiemelte, hogy májusban átlagosan mindössze tizen-egynéhány milliméter csapadék esett Ada község határában. Jóllehet a vidék éves csapadékmennyisége 650–700 milliméter, ami biztosítja a növények genetikai potenciálja által elvárható terméshozamot.
– Az elvárható csapadékmennyiség elmaradt. A téli és a tavaszi hónapokban mindössze néhány milliméter hullott. A kalászosok – különösen a búza – ezt nagyon megsínylették, és várhatóan alacsonyak lesznek a hozamok. Ezek után nem tudom megmondani, hogy milyen lesz a búza beltartalmi értéke. Jóslatokba nagyon veszélyes lenne bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy a hektáronkénti hozam mekkora lesz, ám a kilátások nem kecsegtetnek nagy hozamokkal – közölte Csúzdi István.
– A betegség látszólag megjelent a búzában, mégpedig a vörösrozsda. Valójában nem vörösrozsda volt, hanem a szárazság okozta az alsó levelek elszáradását. Több termelő végzett permetezést, volt, aki kétszer is lepermezte a gombabetegségek ellen a búzát. Nem nagy hatással, mert a permetezés semmilyen eredményt nem hozott. A csapadékhiány megtette a magáét, és inkább annak a tünetei jelentkeztek a búzán. Érdekes módon az őszi árpa jelenlegi állapota kielégítőnek mutatkozik, és ígéretesebbnek tűnik, mint a búza. Talán a kalászosokra jó hatással van az alacsony hőmérséklet, talán a szem fejlődése folyamatos a kevés csapadék ellenére is, és nem lesz annyira rossz a hektolitersúlya. Megjegyezném, hogy májusban átlagosan tizen-egynéhány milliméter csapadék hullott az adai határban. Voltak olyan területek, ahol a csapadék elérte a 25 millimétert, ez azonban csak határ 10 százalékára érvényes. A többi részén mindössze 3–5 milliméter csapadék esett. Ezt elég erős légmozgás követte, aminek következtében az északnyugati és északi szelek jól kiszárították a talajt, és elvitték a nedvességet. Ez azt jelentette, hogy a nagyon szomjas növényzet csak meg lett mosdatva, nem lett megitatva. Függetlenül attól, hogy a termelők a legkorszerűbb agrotechnikát alkalmazták, majd az ősz és a tél folyamán szép volt a kelés, az aranyat érő májusi esők elmaradtak – mondta a termelő, aki hozzátette, hogy Bánát északi részén még rosszabb a helyzet, ott kora tavasszal már kitárcsázták a búzát, mert jóformán kiszáradt, amit viszont meghagytak, az nem kalászolt ki, ezért termést sem hoz.
– A kapásnövényeknél az agrotechnika teljes elvégzése után a kelés elfogadhatónak mondható. Szépen kikelt a napraforgó és a kukorica, amelyek jelenlegi állapotukban már kezdenek vízhiánnyal küzdeni. Növekedésnek indultak, ám mivel a meteorológusok nem sok csapadékot ígérnek, ezért nem tudjuk, hogy a távolabbi jövőben mi fog történni. Ha a szárazság megmarad, akkor nagyon rosszak a kilátások. Reméljük, hogy ez változni fog, és egyszer csak lehullik az a csapadékmennyiség, amire szükség lenne! Bár ez a kukorica, a napraforgó állapotán lényegesen javítana, ugyanakkor nagyon korai lenne jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni. Az olajrepce érésnek indult, szépet mutat. Elviselte a szárazságot és a téli csapadék hiányát, mert sokkal jobban beárnyékolja a talajt, ezért lényesen kisebb a talaj kipárolgása, így jobban megőrizte a nedvességet. A hozamok talán közepesnek mutatkoznak. Az adai határban nagyon kevés cukorrépa van, ami szintén szenved a szárazságtól. A termelők többszöri permetezéssel megvédték a répabarkó ellen, így sikerült megmenteniük – nyilatkozta Csúzdi István, aki megjegyezte, hogy Ada községben a területi adottságok is nagyban meghatározzák a növények jelenlegi állapotát.
– A határban három terasz létezik. A Tisza menti a legalacsonyabb terület, majd következik az első és a második terasz. A Tisza menti területen főleg szóját termelnek a termelők. A szója elég szépen kikelt, és az időjárási viszonyokhoz képest jó állapotban van. Ezen a területen még a búzák is szépet mutatnak, és jobb termést ígérnek. Ez a kapásnövények esetében is elmondható. Az első és második teraszon viszont egyre rosszabb a helyzet, ahogyan haladunk felfelé. Mindegyik növénynél, a kukoricánál, a szójánál, a napraforgónál, de főleg a búzánál vannak komoly problémák, ami nem jó hozammal kecsegtet – állapította meg a termelő.
