Hétfőn délután a kishegyesi általános iskola kiállítótermében nyílt meg A hagyományos állattartás és a biológiai sokféleség kapcsolata a Pannon-régióban című kiállítás. A kiállított képek és a hozzájuk kapcsolódó szöveg a Vajdasági Természetvédelmi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja közös projektumának gyümölcse. Kishegyesre a Greenhead Környezetvédelmi Egyesület szervezésében érkezett, és a kiállítás anyaga április 29-ig lesz megtekinthető minden délelőtt az iskola kiállítótermében.
Szabados Klára megnyitja a kiállítást, amely április 29-ig lesz megtekinthető délelőttönként a kishegyesi iskola kiállítótermében (Lakatos János felvétele)
A megnyitó közönségét Puskás Valéria, a Greenhead elnöke üdvözölte, valamint Szabados Klára biológus, a Vajdasági Természetvédelmi Intézet munkatársa nyitotta meg a kiállítást. Szabados elmondta, hogy számos védett növényfaj a legeltetésnek köszönheti fennmaradását.
– Mi egy olyan régióban élünk, amely Európa legnagyobb legelője volt évezredeken keresztül. Itt gyepek, folyók, mocsarak és erdők legeltetéséről van szó. Az erdei legeltetés például disznókkal történik, amelyek mindent összetúrnak. Ahol viszont kevesebbet járnak, ott minden tele van európai jelentőségű, védett fajokkal, amelyek Európában épp azért tűntek el, mert megszűnt az ilyen faluszéli legeltetés. A legelőkön megtalálható értékeink, köztük védett, eltűnőfélben lévő fajok épp a legeltetésnek köszönhetik a fennmaradásukat – mondta el Szabados.
Emellett arról is szólt, hogy a legeltetés 4000 éven keresztül jól működött, különben nem lennének ilyen értékes területeink. A legeltetés egy hagyományos tudás, ami a kultúránk része, és sajnos elveszőben van, fogalmazott a szakember. A kiállítás azt mutatja meg, hogy hol lelhető fel még napjainkban is ez a tevékenység. Szabados arról is szólt, hogy a legeltetés egy olyan érték, ami Európából szinte teljesen eltűnt, épp ezért ezt a tudást mi kínálhatjuk fel nekik. Az unióban már tudományos szinten foglalkoznak ezzel, mert felismerték a jelentőségét, épp ezért nekünk is jobban ki kellene használnunk.
A szakember azt is elmondta, hogy Kishegyes és Szeghegy között, a Krivaja patak völgyében még ma is találhatók ősgyepmaradványok. Itt számos védett és veszélyeztetett növényfaj él, amelyek komoly értéket képviselnek. Szabados szerint a terület védetté nyilvánítása mellett hagyományos legeltetéssel foglalkozó személyeket is be kell vonni a terület megőrzésébe, ugyanis a jószágoknak a növények elterjedésében is nagy szerepük van.
