Európában 30 százalék az erdők aránya a megművelt területekhez képest, Vajdaságban ez az arány 6 százalék, Kishegyesen pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Nemcsak a dűlőutakon kellene fákat ültetni, hanem szélfogó eróziógátló erdősávokra is szükség van. Nem mindegy azonban, hogy milyen fajtákat ültetünk, az őshonos fajtákat kell ugyanis szorgalmazni.
A fentieket Szabó Zsolt mondta a Greenhead Egyesület Fontányi Andor vezetésével megtartott összejövetelén. Az utak mentén sajnos a gazdák beleegyezése nélkül nem érdemes belevágni a munkába, és az erdősávok létesítéséhez is hosszadalmas az engedélyek kiváltása (mivel az erdősávokat az állami földekre tervezik, minisztériumi engedélyek kellenek hozzá). A faluban is van számos hely, ahol lehetne fásítani, s az elkövetkező napokban ezt meg is kell ejteni az iskolások és más civilszervezetek bevonásával. Az összejövetelen Puskás Valéria a környezet általános állapotáról és az úgynevezett invazív, nem őshonos növényfajtákról, valamint néhány ritka őshonos állatra és növényre hívta fel a figyelmet, amelyek az utóbbi időben ismét megjelentek környezetünkben (parti fecske például). Udvardi Ildikó arról beszélt, hogy amíg a XX. század közepéig gyakorlatilag biotermelés folyt környékünkön, mára a mezőgazdaság az egyik legnagyobb szennyezővé lépett elő.
A résztvevők megállapodtak abban, hogy a napokban megindítják a fásítási akciót.
