A hét eleji eső nagyon jól jött az őszi vetésnek is, de azoknak is, akik már elvetették, vagy most vetik a cukorrépát.
– A cukorrépa kikeléséhez több csapadék kell, mert a magot nem szabad mélyen vetni, viszont elegendő nedvesség nélkül egyenetlen lehet a kelés és ez sok gondot okozhat a gyomirtók használatában. Becsléseink szerint növekedni fog a répa vetésterülete, mert tavaly is ez volt a leggazdaságosabb kultúra. Egy kicsit mégis kockázatos a vetése, mert a tavalyi év nagyon kedvezett a cukorrépának, és ha az idén nem lesz rekordtermés, elmaradhat a várt jövedelem. Figyelembe kell venni azt is, hogy a télen nem volt sok csapadék, és ha nem lesz elég eső, az a cukorrépa hozamán is nagyon meg fog látszani. Azt is tudni kell, hogy a cukorrépa vetésterületét már a búza learatása után kell tervezni és gondosan előkészíteni a talajt. Ha ez nem történt meg, szintén terméskiesést okozhat. Az ipari növények közül valószínűleg kevesebb napraforgót vetnek majd, annak ellenére, hogy ez a növény igen jól tűri a szárazságot, viszont az olajgyárak olyan árat kínálnak a termelőknek, amelyet azok nem tudnak elfogadni – hallottuk Bácsi Gábortól, a kishegyesi gazdasági és mezőgazdasági osztály vezetőjétől.
A csapadék jól jött az őszi vetésnek is.
– Enyhe volt az idő és a kalászosok fejlődése is előrehaladottabb állapotban van, mint szokott lenni. Mivel azonban a vetés erős és sűrű, megjelenhetnek a gombabetegségek. Ha valaki most gyomirtózza, a kalászosokat permetezze meg gombaölővel is, és később még egyszer, mielőtt kalászba szökne. Fontos lett volna már eddig is, de ez után is, hogy mihelyt rá tudnak menni a szántásra, dolgozzák el a földeket. Akár egy fogasolás is elegendő, hogy lezárják a talajt és ne párologjon el a nedvesség. Másrészt ez a művelet azért is hasznos lenne, hogy megindítsa a talajban levő gazok kelését, amelyeket azután vetéskor a munkálatok során ki lehet irtani és legalább egy gyomirtózást meg tudnak spórolni – mondta az osztályvezető.
