Az Anna-napok rendezvénysorozat keretében mutatták be dr. Szőke Anna néprajzkutató legújabb könyvét. A könyvbemutatóról lapunk már beszámolt, de az azt kísérő fotókiállítás is megérdemli, hogy bővebben foglalkozzunk vele. Az Életképek címet viselő tárlat Kishegyes múltjából származó fotókat vonultat fel, amelyek Szőke Anna gyűjteményéből származnak. A kiállítást a Kishegyesi Értéktár Egyesület szervezte. Szőke Anna a fotók kapcsán elmondta, hogy egy-egy kép sokat elárul.
– A kiállítás lényege, hogy egy-egy kort, egy-egy kultúrát mutassanak be a képek. A fényképeket szelektálva gyűjtöm, a számos amatőr gyűjtőtől eltérően. Fontos odafigyelni rá, hogyan csoportosítjuk, ennél a kiállításnál főként a munkaszokásokra összpontosítottam, emellett a kort is meghatároztam. A gyűjtést nem felhívás alapján végzem, hanem személyekhez fordulok, akik esetleg életmódot ábrázoló képeket őriznek. Ily módon csodálatos képeket találtam például arról, hogyan meszelik a helyi iskolát az 50-es években. Ami szép ezeken a régi képeken, az a vidámság. Meg lehet figyelni, hogy nem mogorvák az emberek – mondta el Szőke, majd arról is szólt, hogy egy kutató számára egy fénykép is nagyon sokat mondhat, részleteket árul el az adott korról és emberekről. A néprajzkutató a kiállítás kapcsán kiemelt két személyt, Talpai Zsanát és Mészáros Mártát, akik segédkeztek a képek csoportosításában és elrendezésében. A fényképek digitális feljavítását és nagyítását Linka Csaba fényképész végezte. Szőke végezetül elárulta, hogy a kiállítás anyagáról készíteni fog egy tanulmányt, A múltunk jelei címmel.
Képek a kiállításról (Lakatos János felvétele)
A fotókiállítást Vörös Julianna nyugalmazott könyvtáros nyitotta meg és mutatta be. Vörös elmondta lapunknak, hogy ezeknek a régi képeknek ma már felbecsülhetetlen az értékük.
– Régen nem lehetett tudni, hogy mikor készül fénykép. Ha egy vándorfotográfus a faluba tévedt, akkor készített képet, majd később lett itt is fotóstúdió. De akkor sem úgy készültek a képek, mint ma, hanem az emberek készültek rá, és várni kellett, míg elkészült maga a kép. A kiállítás képei között kevés a szórakozást megörökítő, fellelhető egy téli szánkázós és egy esküvői. Ellenben vannak szobafestőket és kubikosokat bemutató, házimunkát vagy varrónőket ábrázoló képek. A Pecze-kastélyról is van kép, és a kastély cselédjeiről. A disznóvágásról is van, ami nagy családi esemény volt, a dohányfűzésről, a kendergyárról, ahol feldolgozzák a kendert, az aratásról és cséplésről, valamint a komlóültetvényről – mondta el Vörös.
