Az idei évben az időjárás egyaránt kedvezett a gabonafélék fejlődésének és az aratásnak is. Kishegyes községben nemrég ért véget az aratás és kedvező hozamok születtek. Bácsi Gábor, a kishegyesi önkormányzat mezőgazdasági osztályának vezetője arról számolt be lapunknak, hogy a tavalyi évben elvégzett tagosítás komolyan befolyásolta a vetésstruktúrát Bácsfeketehegyen és Szeghegyen.
– Az árpa aratása június 14-én kezdődött és pár nap alatt be is fejeződött. Nagyon kedvező, meleg időjárás volt, emellett nem nagy területen, mindössze 687 hektáron volt árpa. Nagyon jó hozamok születtek, hektáronként átlagosan 6,5 tonna körüli. A búza aratásának is kedvezett az időjárás, és a hozamok is nagyon jók voltak. A mezőgazdasági vállalatok elérték a hektáronkénti 7,2 tonnát, a magángazdaságok pedig a hektáronkénti 6 tonnát. Erre az évre az volt a jellemző, hogy Bácsfeketehegyen és Szeghegyen kevés búza termett, mert a tagosítás végett a termelők az ősszel még nem tudták bevetni a földeket. Aki mégis a búza mellett döntött, az később vetette el, vagy olyan területeken, ahol nem volt tagosítás. Hogy kevés gabonafélét vetettek ebben a két faluban, az a jövő évre is kihatással lesz, hiszen a kalászosok jó előveteményei az ipari növényeknek. Idén a község területén a mezőgazdasági vállalatok 5021 hektáron, a magántermelők pedig 3600 hektáron termesztettek búzát – számolt be Bácsi Gábor, majd arról is szólt, hogy nagyok voltak az eltérések a hozamok között egy-egy parcellán. A mennyiséget az befolyásolja, hogy az agrotechnikai műveleteket a kellő időben és minőségben végezték-e el. Ha nem, akkor terméskiesésre lehet számítani, mondta az osztályvezető.
Kishegyes község területén tehát jó termés volt mind búzából, mind árpából, ám ez nem jelenti azt, hogy a termelők is jól jártak. Bácsi szerint az állam részéről komolyabb szerepvállalásra lenne szükség az ármeghatározásnál.
– Az árak minden évben nagyon furcsán alakulnak. Korábban azt gondoltuk, hogy ha beindul a piacgazdaság, akkor a kereslet-kínálat fogja meghatározni az árakat. Viszont ehhez képest az történik, hogy ha sok a termés, akkor alacsony az ár, de ha kevés, akkor is alacsony. Ebben az esetben különböző minőségi hiányosságokra hivatkoznak az átvevők, és a termelők a hozam nagyságától függetlenül nem tudnak nagyobb hektáronkénti bevételt megvalósítani. Ez egy nagy probléma, az államnak kellene komolyabban beavatkoznia és különböző mechanizmusokkal szabályoznia az ár alakulását – hangoztatta az osztályvezető.
Az idei évben akinek van tárolója, az nem adta át a búzát, hacsak nem volt sürgősen szüksége pénzre. Viszont a tároló nélküli gazdák számára a bértárolás nem megoldás, mert az esetleges hasznot elviszik a kezelési és tárolási költségek, véli Bácsi. Szerinte ez esetben is az államnak kellene megoldania a problémát közös tárolók létesítésével.
– Mindezekre a problémákra még nincs megoldás. A nagyobb termelők valahogy el tudják viselni, a kisebbek viszont nagy valószínűséggel el fognak tűnni. Megoldás lenne számukra az intenzívebb termelésre való átállás, viszont a kormánynak nincs ez irányú, hosszú távú fejlesztési terve. A gazdák nem tudják, hogy mire számíthatnak pl. 5 év múlva – hangoztatta aggodalmát az osztályvezető.
Bácsi végezetül arról is beszámolt, hogy a község területén lévő kukoricák egyelőre jó állapotban vannak. A lehűlés idejében jött, így a magas hőmérséklet nem okoz gondot a megtermékenyítés során. Ahol megfelelő agrotechnikával megőrizték a téli nedvességet, ott még mindig a növények rendelkezésére áll. A kukorica mellett a szója is jó kondícióban van, viszont nagyon sok függ attól, hogy ezután milyen időjárás várható, mondta az osztályvezető.
