A katolikus egyház július 26-án emlékezik meg Szent Annáról, Jézus Krisztus nagyanyjáról, azon a napon, amikor a legenda szerint meghalt. Tisztelete a korai keresztény időkben kezdődött, de problematikusnak számított, mert az újszövetségi kanonizált szent iratok egyike sem említi. Az apokrif iratok közül az úgynevezett Jakab evangéliuma azonban igen. Tisztelete az efezusi zsinatot (431) követően kezdett elterjedni, názáreti házának helyén bazilikát emeltek, amelyet július 26-án szenteltek fel. Már a 12. századtól ez a nap Anna napja a kalendáriumban – mondta dr. Szőke Anna néprajzkutató a kishegyesi Anna-napok keretében megtartott csütörtök esti előadásán a kishegyesi Szent Annának és Joákimnak szentelt templomban.
Szent Anna a néphitben a bányászok, a hajósok, a szabók, a gazdasszonyok, az anyák, az özvegyek, a házas emberek, a betegek és a haldoklók pártfogójának számít, de különösen a nagycsalád oltalmazójának tartják. Művészi ábrázolásai közül különösen a barokk-kor bővelkedik képekben, de ekkor már kevésbé ábrázolják karján Szűz Máriával, sokkal inkább mint az ifjú Mária tanítóját. A magyar nyelvterületen számos templomot szenteltek neki, különösen a kalocsai érsekség területén, Kishegyesen kívül Jánoshalmán és Bácskertesen, de kápolnát állítottak tiszteletére Zentán, Kelebián, Bezdánban és Bácsbokodon, Csókán pedig fogadalmi ünnepként tartják számon, mivel ezen a napon halt meg a legutóbbi kolerajárvány utolsó halottja.
Csütörtök késő este verskocsmát tartottak a Vadász vendéglőben Krizsán Szilvia színművész vezetésével, amelyen a jelen levő színészek legkedvesebb verseiket mondták el. Pénteken ünnepi szentmisét tartottak a helybeli templomban, este pedig az érdeklődők a színházteremben megtekinthették Bencsik Imre Különlakás című komédiáját. A rendezvénysorozat keretében szombat délután kecskehúsfőző versenyt tartanak a futballpályán, lesz veterán kézilabdatorna és népi mulatság a futballpályán. Búcsúvasárnap a tízórai szentmise keretében felszentelik az új kenyeret.
