A település igazgatási központja

Kishegyes község Szerbia legkisebb községei közé tartozik, mai formáját a XX. század derekán nyerte el, hiszen előtte Kishegyes település önálló község volt, amely a topolyai járáshoz tartozott. Ami magának a településnek a történetét illeti, a falu nevét először 1462-ben említik, amikor Mátyás király ezen a vidéken több pusztát édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékoz, köztük Hegyesthwrol pusztát is. Ezt hamarosan követte a török betörés, és Kishegyesről csak 1769-ben hallunk ismét, amikor Békésszentandrásról újratelepítik a falut. Kishegyes első utcája az ún. „első numera” a mai Kossuth Lajos utca, ám végül nem ez lesz a falu főutcája, hanem a vele párhuzamos utca. A falu 1788-ban épülő temploma már itt kap helyet, és a katolikus hívek Szent Annáról nevezik el. Abban az időben ez egy forgalmas csomópont volt, mert itt keresztezte egymást a Topolya–Szenttamás, Mohol–Kúla útvonal. Ma már csak a kúlai út irányába lehet elfordulni, a Fő utcát a templomkert vágta el a moholi úttól.
 

A kishegyesi községházáról nem sok felelhető anyag van. Annyit tudunk, hogy a falu első közigazgatási helyisége az egykori Fodor-házban volt. Ezt követően a mai helyi közösségnek szemben lévő épületeben volt az önkormányzat. Ennek a helyén épült fel a későbbiekben a Sógor vendéglő, ma több üzlet található itt. Az új közigazgatási épületek, amiket kimondottan erre a célra hoztak létre, csak a XX. század elején épültek meg. A jegyzőlak, ami ma a helyi közösség épülete, 1903-ban épült. Ez azóta szolgált jegyzőlakként, egészségházként szülőotthonnal, majd végül a helyi közösség kapott itt helyet. A községháza építése nem sokkal a jegyzőlak építése után fejeződött be. Az új közigazgatási épület a Fő utcán kapott helyet, a Krivaja folyó partján, a templomtól mindössze 150 méterre. A jegyzőlak szintén a Fő utcán volt, és a községházától mindössze a mai Iparos utca választotta el. A községházának szemben van Jáni-féle ház, ami egykor a falu emblematikus épülete volt, de ma sajnos elég romos állapotban van.

Az írott források szűkössége miatt két nyugdíjas kishegyesivel beszélgettünk, akik egykor a községházán dolgoztak. Virág Teréz és Pecze József személyes emlékeiket osztották meg velünk, és azokat az információkat, amiket fiatalként az idősebbektől hallottak. Elmondásuk alapján az első kishegyesi községháza egy hosszú oldalház volt, amelynek alapterülete kb. megegyezett a maiéval. A keleti oldala a Fő utcára nézett, a nyugati oldalon kapott helyet az udvar. Erről volt a kocsibehajtó is, ugyanis az akkori vezetőség nem szolgálati kocsival, hanem szolgálati hintóval járt. A hintó a hátsó bejáratnál állt meg, és innen mentek be a községházára. Az udvar mögött kaptak helyet az istállók, a raktárhelyiségek és egy gondnoki lakás is. A községháza épületét délről az Iparos utca határolta, északról pedig a Krivaja folyó. Az idők szelei sok változást hoztak a település életében, a községháza azonban ebben a formában maradt fönn egészen az 1960-as évekig. Igaz, közvetlenül a  szomszédságában az´50-es években felépült egy fürdő. Az istállók és a gondnoki lakás mögötti részen a Krivaja folyóig alakítottak ki egy medencét, amelynek bejárata a községháza északi részén, az épület és a Krivaja közt kapott helyet. Ez sokáig népszerű hely volt, de a 90-es évek zűrzavarában erről is megfeledkeztek. Mára a természet visszavette az embertől, és vélhetőleg könnyebb lenne itt egy parkot kialakítani, mint újra medencét.

Kishegyes község mai formáját 1959-ben nyerte el, amikor Kishegyes, Szeghegy és Bácsfeketehegy egyesült. Az új község alakulásának dátuma november 26-a. A szóbeszéd szerint Kishegyes Topolyához szeretett volna tartozni, Szeghegy Verbászhoz, a végén létrejött az akkori Jugoszlávia egyik legkisebb községe. Az új község székhelye Kishegyes lett, a legnagyobb falu a három közül. Itt ugye már volt községháza, de az egyesülésnek köszönhetően jócskán megnőtt az adminisztráció és az egyéb igények. Emiatt az akkori vezetőség úgy döntött, hogy bővíteni kell az épületet egy emelettel. Ezt azonban az illetékes kommunista hatalom visszautasította, és a bővítési szándék meghiúsult. Különös módon a balszerencse sietett a kishegyesiek segítségére, ugyanis 1961. január 27-én a községháza épülete leégett. A Magyar Szó 1961. január 28-ai számában azt írta az esetről, hogy a tűz az éjszakai órákban ütött ki, a moziból kijövők vették észre. Az oltásban részt vettek a helyi önkéntes tűzoltók és Szabadkáról is érkezett segítség, de őket csak késve tudták értesíteni, mivel a telefonkábelek is elégtek. A tüzet csak hajnali négykor tudták lokalizálni, és a Magyar Szó beszámolója szerint addigra az épület háromnegyede leégett. A legnagyobb kár kétségkívül az irattár megsemmisülése volt. Az utólagos vizsgálat megállapította, hogy a tüzet elektromos meghibásodás okozta. Ez akkoriban sokkal gyakrabban előfordult, mert a villanyhálózatot még kezdetlegesebb formában oldották meg. A tűz a bővítési elképzelés szempontjából nagyon jól jött, épp ezért akkoriban felröppentek olyan pletykák is, hogy szándékos gyújtogatás történt. Az is kicsit gyanús volt, hogy a tűzesetekről készült, szokásos hosszú jelentések helyett egy nyúlfarknyi beszámolóval elintézték az ügyet. A leégett községházáról készült képen sem úgy tűnik, hogy az épület háromnegyede megsemmisült volna, de természetesen ezek csak találgatások, a hivatalos jelentésben elektromos meghibásodás okozta tűz áll.

Történt, ahogy történt, 1962-re felújították a leégett épületet és egy új emelettel bővült. Gyakorlatilag a községháza megkapta a ma is látható formáját. Kisebb belső változtatások, átalakítások zajlottak azóta is, de kívülről már 62 éve úgy néz ki az épület, ahogy ma is. Természetesen korszerűsödött is, pl. a fűtési rendszer. Elsőként bevezették a központi fűtést, majd ezt átszerelték kőolaj tüzelésűre, a közelmúltban pedig áttértek a gázfűtésre. Az 1990-es években felújították a régi tetőt is.

A községháza épülete mögötti rész viszont teljesen átalakult. A terület nyugati részén eltűntek az istállók és a gondnoki lakás, helyére egy háromemeletes épület épült az 1970-es évek elején. Kezdetben a dolgozói érdekközösségek kaptak itt helyet, de ezek nem sokáig működtek, így változott az épület funkciója is. Jelenleg a kihágási bíró dolgozik az épületeben, és itt van Kishegyes Község Szociális Központja és a Kommunál Közvállalat. A háromemeletes épületet követően a községháza udvarának északi, a Krivaja folyó melletti részén megépült a katonaügyosztály épülete. A területet a fürdőtől vették el, korábban itt voltak az öltözők. Ebben az épület emeleti részén jelenleg az épületek legalizációjával foglalkozó iroda, a Vöröskereszt és a falugazdász szolgálat irodája található. A földszinten garázs és raktárhelyiségek vannak.

Röviden összefoglalva ennyi a kishegyesi községháza története. Lévén szó kis községről, amely nem dúskál az anyagiakban, várhatólag nagyobb változások nem történnek a közeljövőben sem. A tervek között szerepel a nyílászárók cseréje, mert azok közül némely még az eredeti lehet, a 60-as évekből.