A kishegyesi Maronka Károly Önkéntes Tűzoltótestület számára fontos dolog a hagyományőrzés. A testület tagjai rendszeresen részt vesznek hagyományőrző versenyeken, bemutatókon, és igyekeznek megtartani a testület saját hagyományait is. Egy húsvéti ünnepkörhöz köthető hagyományuk egészen a szervezet alapításáig nyúlik vissza – mondta el lapunknak dr. Kurin Ákos, a testület alelnöke.
– Egy régi hagyományról beszélhetünk, amely egészen 1874-ig nyúlik vissza, az önkéntes tűzoltótestület megalapításának évéig. Mondhatni, minden évben nagyszombaton díszőrséget állunk Jézus sírjánál a kishegyesi Szent Anna-templomban, egészen a feltámadásig. Ez a hagyomány a kezdetektől egészen a második világháborúig működött, majd megszakadt, és csak a rendszerváltást követően, 1992-ben folytatódott. Sajnos, egy évet ki kellett hagynunk a világjárvány miatt, de már tavaly tudtuk folytatni – mondta el az alelnök.
Krisztus sírjának őrzése mellett a húsvéthétfői, testületileg történő locsolkodás is a kishegyesi önkéntes tűzoltók hagyománya. Kurintól megtudtuk, hogy ez nem olyan régi hagyomány, mint a díszőrség, de ezt is minden évben megtartják.
– Szervezetten, testületileg 2010 óta járunk locsolkodni, így idestova 12 éves hagyománya van. Sajnos, a világjárvány miatt két évet kénytelenek voltunk kihagyni, de az idén ismét folytathatjuk. Az egyesület női tagjait, tűzoltófeleségeket és olyan nőket, asszonyokat, leányokat locsolunk meg, akiknek valamilyen közük van a tűzoltósághoz. A locsoláshoz tűzoltókamionnal szoktunk kivonulni, szirénázva, és ezzel tudtára adjuk a hölgyeknek, hogy érkezünk. Az változó, hogy ki milyen vízmennyiséget kap, van, akit a kamionból vízágyúval vagy tömlővel locsolunk meg, az idősebbeket viszont inkább csak kézi fecskendővel locsoljuk meg – mondta el az alelnök, majd hozzáfűzte, hogy a locsolásért minden estben piros tojást várnak.
Nyitókép: Díszőrség a Szent Anna-templomban (Lakatos János felvétele)
