A régi időkben a szállási ember szinte mindent elkészített a maga számára, többek között a tisztálkodáshoz és mosáshoz használatos szappant. A Bácsfeketehegy Értéktár Bizottság, amely a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület kereteiben működik, az ilyen régi dolgokkal foglalkozik a Szállási szemmel elnevezésű programján belül. Szombaton a házi szappan készítését tanulhatták meg az érdeklődők. Hajvert Lódi Andrea, a bizottság elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a szappanfőzést úgy mutatták be, ahogyan azt száz évvel ezelőtt is csinálták.
– A korábbiakhoz hasonlóan a mostani szappanfőző-foglalkozás a valamikori szállási élet egy picike részét mutatta be és próbálta visszatanítani. Őseink nemcsak megtermeltek mindent, hanem az univerzális házi szappant is maguknak készítették. Ezen a foglalkozáson a nők megfigyelhették, hogyan főzték dédanyáink a szappant, és reményeim szerint ennek lesz folytatása. Már vannak ötletek, hogyan folytassuk ezt a hagyományt – fogalmazott Hajvert Lódi Andea, majd arról is szólt, hogy az idén további foglalkozásokat is tartanak. Hátravan még a fejés és túrókészítés, illetve a gyerekek számára lovakhoz kapcsolódó foglalkozással, december elején pedig kacsatömési akcióval készülnek az érdeklődőknek.
– Az állatok körüli feladatokat járja körül ez a sorozat. Természetesen nem tudjuk kimeríteni a tanyai élet minden szegmensét, de arra rávilágítanak, hogy mennyi mindent meglehet otthon, önállóan oldani. Mindemellett ezek a megoldások sokkal egészségesebbek és környezettudatosabbak. Nagyon örülök annak, hogy ezeknek az alkalmaknak vannak résztvevői, és sokan megbecsülik ezt a tudást – mondta az elnök asszony, majd azt is megtudtuk tőle, hogy a programot Magyarország Agrárminisztériumának Hungarikum Bizottsága támogatja. A programnak kutatási része is van, amely keretében olyan idős személyeket látogatnak meg, akik egykoron szálláson éltek. Az így összegyűjtött tudásanyagot kiadvány formájában is megjelentetik, valamint honlap is készül.
A szappanfőző-foglalkozást Delonga Juliannánál tartották, és Szabó Erzsébet vezette, aki maga is szálláson nőtt fel. Lapunknak elmondta, hogy a hagyományos szappant állati zsiradékból készítették, zsírszóda felhasználásával. Régen az ételek és az abalé felesleges zsiradékát is felhasználták a szappan készítéséhez. Üstben főzték, és 6 kilogramm zsírhoz egy kilogramm zsírszódát adtak, valamint 8 liter vizet. Ezt lassú tűzön, két órán át főzték, s amikor elkészült, akkor leszedték a szappant a vízről. Ezt újra ki kellett főzni, egy kilogramm zsírszódát és 6 liter vizet raktak az üstbe, és ehhez adták az egyszer kifőzött szappant – mondta Erzsébet néni, majd azzal folytatta, hogy ekkor már a szappan kezdett kifehéredni. Másodjára már csak 1,5 órán át főzték, szintén lassú tűzön. Miután elkészült, leszedték a vízről, formába rakták, s hagyták kihűlni. Másnap kockára vágták, és már használhatni is lehetett. Száraz helyen kellett tárolni, és akár több évtizeden át használható állapotban marad – tudtuk meg s foglalkozásvezetőtől, aki azt is elárulta, hogy a házi szappannal mosták ki a ruhákat, illetve a tisztálkodáshoz is ezt használták. A mosdáshoz használt szappanhoz főzés közben kölnivizet öntöttek, hogy kellemes legyen az illata.
Nyitókép: Üstben főtt a szappan Bácsfeketehegyen, mint egykoron (Lakatos János felvétele)
