Huszonhatodik ülését tartotta csütörtökön a magyarkanizsai községi képviselő-testület. Ezúttal tizenhat napirendi pontot tárgyaltak meg, és kivétel nélkül el is fogadták mindegyiket.
Rögtön az elején Kávai Szabolcs, a községi tanács közoktatással megbízott tagja számolt be a község területén működő közoktatási alapfokú iskolák hálózatáról, és ismertette a tényeket. Elmondta, hogy a csökkenő tendenciát mutató demográfiai adatok miatt az oromi-oromhegyesi Arany János Általános Iskola völgyesi kihelyezett tagozata megszűnt, de az elkövetkező években ehhez hasonló eset nem várható. Harmath Miklós ellenzéki képviselő kérdésére reagálva, miszerint a horgosi tagozatokat fenyegeti-e ilyen veszély, nemleges volt a válasz. Legalábbis a közeljövőben biztosan nem kell tartani a horgosi tagozatok megszűnésétől, mondta el a tanácstag.
Telek Krisztina, a Magyarkanizsai Szociális Központ igazgatónője a képviselők elé terjesztette a központ 2019. évi munkaprogramját, melyet szintén elfogadtak, csakúgy mint a Magyarkanizsa Községbeli Szociális Védelmi Szolgáltató Központét is, melyről Tolnai Csaba igazgató számolt be, és elmondta, hogy a napközi otthonnal is rendelkező létesítmény célja továbbra is a felhasználók életminőségének javítása. Beszámolt egy jó hírről is, miszerint márciusra várható a horgosi kihelyezett intézmény tevékenységének megindítása. A Vöröskereszt évi programját is elfogadták, amikor is Cseszkó Mónika titkár beszélt arról, hogy mik a terveik, és felhívta a figyelmet a véradás fontosságára. A Községi Sportszövetség és a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ munkaprogramját is megszavazták, csakúgy mint a Magyarkanizsai Egészségház Magyarkanizsa községet érintő egészségvédelem végrehajtására irányuló programját és a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központét is, mely számos kiváló szakmai továbbképzést tervezett erre az évre is. A Komunalac Kommunális Szolgáltató Közvállalat igazgatója, Pálfi Ervin arról szólt, hogy ez évtől a polgárok és az önkormányzat mellett harmadik félnek is kínálják szolgáltatásaikat. A község katasztrófavédelmi törzskarának vezetője, Bajtai Balázs is részletesen ismertette idei terveiket, kitért arra is, hogy egyik fontos feladatuk a község területén a polgári védelem szervezetének és működésének előmozdítása. Az intézmények működését az önkormányzat finanszírozza, és mivel mindegyik munkatervét ellenszavazat nélkül fogadták el, ez azt igazolja a testület alelnöke szerint, hogy nemcsak az önkormányzat, hanem a hozzá tartozó intézmények is jól végzik a munkájukat. A sok fontos kérdés mellett azonban a tizenhetedik napirendi pontban, a képviselői kérdésekben kezdtek borzolódni a kedélyek, a vagyonadó és földadó kapcsán, melyről a testület alelnöke, Szarapka Ede a következőket mondta lapunknak adott nyilatkozatában:
– A vagyonadóra vonatkozóan elmondható, hogy a minisztériumi törvényi változások következtében sajnálatos dolog történt: azokon a településeken, ahol az urbanisztikai terv alapján építkezési zónák alakultak ki, hatalmas különbség mutatkozik, a föld kategória utáni vagyonadó és az építkezési terület utáni vagyonadó majdnem tízszeres különbséget mutat. A polgárok megkapták a vagyonadót, hatalmas összegek jöttek ki, és valójában a törvény ezt írja elő. Megígértük, hogy a jövő hét folyamán összehívjuk a mezőgazdasági érdekképviseleteket, addig pedig utána fogunk nézni, hogyan orvosolhatjuk ezt a problémát. Mint ahogy a földadót is sikerült csökkentenünk, a mezőgazdasági érdekképviseletekkel karöltve megtaláltuk a számunkra és a polgárok számára is optimális megoldást, így bízom benne, hogy erre is lesz megoldás erre az évre. 2019 után azonban a köztársaság regulálja ezt a különbséget.
