A mezőgazdasági termelőknek szerveztek előadást kedden Magyarkanizsán egy Interreg-IPA Magyarország–Szerbia pályázat keretében.
A Tartományi Településrendezési és Környezetvédelmi Titkárság, valamint a magyarországi partner, a kecskeméti Neumann János Egyetem szakemberei vettek részt a beszélgetésben, amelynek A természet védelme az invazív növényfajokkal szemben címet adták. A projekt húsz hónapon át tart, 2018 januárjától 2019 szeptemberéig, és a parlagfű irtására fektetik a hangsúlyt. A projektleírásban szerepel, hogy az elmúlt húsz évben az éghajlatváltozás miatt a Pannon-síkságon számos tájidegen növényfaj nyert teret. A magyar–szerb határtérség legelterjedtebb növényfaja a parlagfű. Az inváziós fajok kiirtása és nyomon követése környezeti fenntarthatóságot és biztonságot eredményez a határtérségben.
– A mostani és a korábban megtartott tanácskozások fő célja, hogy ismertessük a projektben folyó szakmai munkát, amely több lépcsőből áll. Egyrészt áll egy pollenmonitorozásból, ami alatt azt figyeljük, hogy a különböző invazív növények pollenkibocsátása mely időszakban a legintenzívebb. Azért fontos ez, mert úgy kell időzíteni a védekezést, hogy a virágzás előtt próbáljuk ezeket a gyomnövényeket kiirtani, ilyen például a legfőbb ellenségünk, a parlagfű. Másrészt humánegészségügyi vonatkozásban, hogy a betegség kezelésére időben fel lehessen készülni – magyarázta dr. Pölös Endre, a magyarországi egyetem docense.
– Nagyon fontos eleme ennek a projektnek, hogy a természeti környezetből a betolakodó növényfajokat kiszorítsuk, hogy a természetes növénytársulásokat ne lehetetlenítse el, ez a természetvédelmi aspektusa a feladatnak. Ezért természetesen ezen növényfajok ellen védekezni kell. Ennek három változata lehetséges: a klasszikus mechanikai, amikor kaszálással, tárcsázással teszünk ellene, ám ez nem elég hatékony, mert a parlagfű nagyon jól sarjadzó növény. Ha visszavágják, akár tíz sarjnövény is fejlődhet belőle, ráadásul a pollenkibocsátó porzós virágok aránya még nagyobb is ezekben a sarjakban. A második módszer a klasszikus herbicides, míg a harmadik, amire mi a legnagyobb hangsúlyt fektetjük, a bioherbicidekkel történő védekezés – tette hozzá a szakember, aki elmondta, természetes növényi kivonatokat használnak a parlagfű elpusztítására, ami a környezetet kíméli, a káros növényfajokat ugyanakkor visszaszorítja, továbbá monitorozzák a talajban lévő magkészletet is.
Kérdésünkre, hogyan tudnak együttműködni a magyarkanizsai kollégákkal, dr. Pölös Endre elmondta, kölcsönösen felkeresik egymást projektértekezletek formájában, és egyeztetnek a feladatokról.
– Részben az uniós szerződés is rögzíti ezt, ezenfelül mi még rugalmasan próbáljuk ezeket a feladatokat egymás között megosztani, és egymás munkáját segíteni – fejtette ki a szakember, aki elmondta, a projekttevékenységek öt védett területen zajlanak, ezek közül Magyarkanizsa az egyik.
