Mindig nagy a helyiek öröme, amikor Bogdán József atya, a költő Magyarkanizsára, egykori lakhelyére látogat. Ez meglátszott a Még utoljára című kötetének bemutatóján is csütörtök este a József Attila Könyvtár Koncz István termében, amely színültig megtelt. Ahogy az atya fogalmazott, ő mindenkit ismer a jelenlevők közül, ezért is jó neki Magyarkanizsára látogatni. Bár a papot nem csak szép emlékek fűzik a városhoz, amiben hányatott gyermekkorának egy részét töltötte, de akik ott voltak, szeretettel fogadták és várták, mint ahogy ő is hatalmas szeretetéről, betegsége ellenére is jó humoráról tett tanúbizonyságot. Szövegeiből Körmendi Gyöngyi olvasott fel, és a beszélgetést vezető Molnár Rózsa, akinek gondolatindító kérdései lendületes és élvezetes beszédre ihlették Bogdán atyát, aki most azt is megosztotta a jelenlevőkkel, hogy születési neve szerint Petrovics, ám a nevelőszülei nevét viseli, és bár mindig menekült volna cigány származásának megvallásától, ezt soha nem kerülhette el. Elmondta, hogy őszinteségre törekedett a legújabb könyvében, ami a címe ellenére nem azt jelenti, hogy ez lenne az utolsó!
A tizenötödik kötetet magáénak tudó pap költő számos elismerést és díjat kapott irodalmi és egyházi munkásságáért. Életét végigkísérte a szegénységben és mostoha bánásmódban töltött gyermekkora, cigánysága, a szülői szeretet hiánya és a magány érzése. Ahogy fogalmazott, ezeket még hatvanévesen sem lehet kiheverni, sőt talán soha.
– Rosszul adtam ezt a címet. Tavaly született meg a könyvem, de most úgy érzem, nem kellene még magamat temetnem. Volt időszak, amikor maszkot viseltem, ám most úgy érzem, hogy itt az ideje, hogy kertelés nélkül beszéljek magamról és a világlátásomról. Mindig magyar emberként mutatkoztam be, és a cigányságomat eltitkoltam – mesélte a költő, aki elmondta, hogy a roma nyelvet kénytelen-kelletlen megtanulta, magába szívta a cigány kultúrát, de mindig megmaradt magyarnak. – A mostani szövegeimben nincs sallang, szóvirágok, fellengzős mondatok. Egyszerű mondatokkal írtam le azt, amit érzek, és amit gondolok magamról és a világról – mondta Bogdán József, aki a kérdésre válaszolva, hogy lesz-e még könyve, határozottan azt válaszolta: Lesz!
Nyitókép: Puskás Károly felvétele