Manapság egyik legfontosabb takarmánynövényünk – habár a belőle készített népi ételek a szegényebb sorsúak asztalán gyakran szerepeltek főfogásként is – betakarításához fűződő hagyományokat, népszokásokat elevenítették fel a hétvégén, a Magyarkanizsán megtartott XI. Nemzetközi Kukoricafesztiválon. A háromnapos rendezvény során játékos vetélkedők, kirakodóvásár, táncház, kukoricából készült ételek várták a fesztivál látogatóit családias, játékos és szórakoztató hétvégét teremtve minden érdeklődő, kikapcsolódni vágyó számára.
A fesztivál október 7-én, pénteken a késődélutáni órákban vette kezdetét Nagy Elvira és Bálint Erika házi szőtteseit, valamint Az orsó, a vetélő meg a tű és a Hogyan lett Kukorica Jancsiból János Vitéz? című rajzpályázatok alkotásait bemutató kiállítással, melynek színhelye a Művészetek Háza előcsarnoka volt. A tárlat a Gondolat-Jel Társulat és a Fokos zenekar együttműködésével zajlott.
Ezt követte a Fokos zenekar fellépésével egybekötött táncmulatság a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola udvarában felállított Nagysátorban.
A rendezvény második napja délelőtt tíz órakor kezdődött a város piacterén énekes-táncos hívogatóval Üllés, Szeged-Deszk, Gyergyói-medence, Óbecse, Kelebia, Csóka, Oromhegyes, Martonos és Magyarkanizsa népi táncegyütteseinek, folklórcsoportjainak a közreműködésével.
Az idei Nemzetközi Kukoricafesztivált Nyilas Leonov Anita, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hagyományőrzés rendszeres és tudatos ápolásával a szülőföldünk iránti szeretetet valósíthatjuk meg. Véleménye szerint a népi és nemzeti értékeink megőrzése és széles körű népszerűsítése szempontjából a fesztivál községünk egyik legjelentősebb rendezvénye.
A hivatalos megnyitót követően kezdetét vette a kézműves kirakodóvásár, az alkotóműhelyek munkája és a kukoricából készült ételek bemutatója. Míg a Kisparkban versenyszerű kukoricafosztással, morzsolással, csutkavárépítéssel idézték fel a paraszti kultúra jellegzetes munkáit, addig a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont Tangazdaságának előadótermében az áldásos gabonanövényünkkel foglalkozó szakelőadásokon vehettek részt az ismereteiket bővíteni szándékozók. A szervezők koradélután adták át az eseményt kísérő Rajzpályázatok nyerteseinek az elismeréseket, továbbá a Legfinomabb hagyományos és reformgörhe készítőinek járó díjat.
A Grimm-mese legtetszetősebb illusztrációjáért és a Petőfi elbeszélő költemény szemléltetéséért járó díjakat Oláh Dóri, a zsűri elnöke nyújtotta át. Az óvodások kategóriájában: Bödő Zsófia, Ördög Viktória és Sarnyai Lorena, az alsósok mezőnyében: Purgel Dávid, Povenszki Dávid és Kocsis Melánia, a felsősök soraiban pedig: Lázár Anna, Fekete Léna és Kálmán Ádám érdemelte ki a díjakat.
A zsűri egybehangzó véleménye szerint a legízletesebb hagyományos görhét Pejak Gyöngyi, Rózsa Bettina és Vörös Nikoletta, még a reformkategóriában Bagi Anita, Mészáros Tamara és Nádi Baráth Mária készítette. Különdíjban részesült a Fészek Napközi (reformgörhe), Gója Kristóf (reformgörhe), a Zengő Tájház, Orom (hagyományos görhe).
A délután folyamán került sor a gyermekszívet talán legjobban megörvendeztető eseményre, amelynek eredete ugyan még vitatott, de láthatóan nálunk is egyre népszerűbb: a töklámpás faragására, vagy ismertebb nevén: a tökvicsori készítésére.
Az esti program a vajdasági népzenészek gálaműsorával kezdődött az általános iskola udvarában felállított Csűrben, amely gyermektáncházzal fejeződött. Ezután az ifjak és a felnőttek táncháza következett határon inneni és túli táncokkal, zenével és egészen hajnali két óráig tartott.
A műsor keretében a már említett együttesek mellett a Csalóka és a Karmazsin, továbbá Hézső Zsolt, Micsik Béla és Lukács Imre szólisták is felléptek.
A Kukoricafesztivál vasárnap délután a külföldi és hazai együttesek közös gálaműsorával zárult.
A rendezvény támogatói: Magyarkanizsa önkormányzata, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint számos helybeli intézmény, vállalat, vállalkozók, magánszemélyek és szülők.
