A helyi termékek helyben való feldolgozása és értékesítése törvényes keretek között – ez az egyik célja a magyarkanizsai Meta Terra civil szervezetnek, amely nemrégiben kidolgozott egy rendeletjavaslatot, amellyel részt szeretnének venni egy törvényjavaslat kidolgozásában, amely éppen a helyi értékesítésnek engedne szabad utat. A rendeletjavaslatot a helyi termelőkkel, mezőgazdászokkal is ismertették, akik vitafórum keretében elmondhatták észrevételeiket a javaslattal kapcsolatban. A fórum résztvevőit tegnap a magyarkanizsai Ifjúsági Otthonban látták vendégül, ahol Hajdú László, a Meta Terra egyik alapító tagjaként elmondta, hogy ezzel a javaslattal nemcsak a helyi termelők és a vásárlók járnának jól, hanem a község, illetve a régió gazdaságát is erősítenék.
– A tavaly megalakult civil szervezet egyik célja az, hogy a helyi termelők, feldolgozó üzemek és a tudatos vásárlók közötti kohéziót és kapcsolatot erősítse, ezzel pedig közvetetten a helyi gazdaságra is pozitívan hatna. A törvényjavaslatot a minisztérium fogja kidolgozni, mi csupán ebben a munkában szándékozunk segíteni őket a tapasztalatainkkal, ezért is szeretnénk a meghívott vendégek véleményét kikérni, hogy az észrevételeiket beépítve továbbítsuk ezt a javaslatot az illetékes minisztériumnak – mondta Hajdú.
A javaslatot, mely nyolc fő pontot és további számos alpontot tartalmaz, Halász Mónika, az önkormányzat mezőgazdasággal megbízott tanácstagja s egyben a Meta Terra civil szervezet tagjaként ismertette. Elmondása szerint évek óta fennálló problémáról van szó, a helyben termelt termékeket kiviszik a községből, másutt dolgozzák föl és másutt is értékesítik. Ennek pedig nem a termelő az oka, hiszen a törvény előírja, hogy mit hol és ki dolgozhat föl. A javaslattal azt szeretnék elérni, hogy a termékekért járó haszon a helyi termelők és a feldolgozók zsebében maradjon, s így a vásárlók import áru helyett helyben készült élelmiszerhez olcsóbban juthassanak hozzá, mint a felvásárlókon és a viszonteladókon keresztül eljuttatott termékek esetében. A javaslatban többek között arra is kitértek, hogy mekkora körzeten belül mi számít helyi terméknek, hogyan lehetne szabályozni a feldolgozást, és hogyan értékesíthetnék az árut.
Kiss Róbert magyarkanizsai termelő támogatja a kezdeményezést, hiszen szarvasmarha-tenyésztőként hátránynak érzi a jelenlegi törvény megszorításait.
– Jelen pillanatban hústerméket nem értékesíthetünk a törvény szerint, a szarvasmarháimat csakis a vágóhídnak tudom eladni. A civil szervezet kezdeményezésével ezen szeretnének változtatni, hogy helyben lehessen eladni mindenféle általunk készített terméket, természetesen szigorú ellenőrzések mellett, hogy a fogyasztókhoz kizárólag minőségi élelmiszer jusson el. Nem mondom, hogy ilyen formában ezer kilószámra lehetne eladni, de igény mindig van rá. Nálam is jelentkeztek, hogy jó volna vágni, szeretnének húst venni, de hivatalosan ezt nem engedi meg a törvény.