A magyarkanizsai Járáson, a Kispiac alatt 650 hektáron elterülő Kapitány-rét halastavon még tart az őszi lehalászás. Az 1953-ban alapított halgazdaság jövőre ünnepeli 70 éves fennállását. Az elmúlt évtizedekben, különösen a halastó privatizációja óta jelentős fejlesztések történtek, új tószektorokat alakítottak ki, szaporodott a tóegységek száma, takarmánykeverő épült és a munkafolyamatok nagy részét gépesítették. Az idén új ivadéknevelő tavat alakítottak ki. A halgazdaság az elsők között szerezte meg az ISO és HACCP tanúsítványt.
A korszerűsítés eredményeként évente több mint száz vagon halat, nagyrészt pontyot halásznak le. Mint a halgazdaság igazgatója, Krum Anastasov elmondta, az idén a vártnál valamivel kisebb lesz a haltermés, ami nem haladja meg a száz vagont, mint a korábbi években volt rá példa. A Kapitány-rét halastóról mintegy nyolcvan vagon kitűnő minőségi hal, főleg ponty kerül a piacra. A hal zömét ilyentájt, a téli hónapokban, a böjtös időszakban értékesítik, ugyanis ekkor legnagyobb a kereslet a ponty iránt, ami sok családban az ünnepi menü része. Alig több mint egy hónap leforgása alatt kellene értékesíteni sok vagon halat, ami az értékesítésben részt vevő üzletek, áruházak számára is bizonyos kockázatot jelent. Szerbiában még mindig kevés halat fogyaszt a lakosság, az egy főre eső éves fogyasztás nem éri el a tíz kilót sem.
Aki veszi a fáradságot, és felkeresi a Kapitány-rét halastavat, mindig friss és kedvező árú halhoz juthat, „gyári áron”, 600 dinárért vásárolhat pontyot. A halasüzletekben már ugyanez a ponty 700 dinár körüli áron kapható, filézve pedig még ennél is többet kérnek érte. A harcsa kilója a halastavon 800 dinár, az amur 500, míg a telítetlen zsírsavakban gazdag busa kilója mindössze 350 dinárba kerül.
A Kapitány-rét halastavon 600 dinárért lehet pontyot vásárolni (Fotó: Gergely József)
– Szerbiában az elmúlt években visszaesett a haltenyésztés, több halastó is bezárt, felhagytak a tenyésztéssel. A haltenyésztés népszerűtlenségéhez hozzájárul az is, hogy a többi mezőgazdasági ágazattal ellentétben az eladott hal kilója után csak jelképes támogatást folyósít az állam. A rendkívül hosszú, forró és aszályos nyár ugyancsak negatívan hatott idén is a haltenyésztésre. Nagy melegben a víz is melegebb az átlagosnál, ami nem kedvez a halak gyarapodásának, fejlődésének. A víz oxigéntartalma csökkent, intenzív levegőztetésre és friss víz bepumpálására volt szükség. Mindez pluszenergiát igényel, ami drágítja a termelést. Idén a hosszan tartó kánikula mellett még a halbetegségekkel is meggyűlt a bajunk – fogalmazott Krum Anastasov, és hozzátette:
– A mezőgazdasági minisztérium felerészben megtéríti a felszerelésre, halászhálókra, etetőkre, levegőztetőkre, csővezetékekre stb. fordított kiadásokat. Az elmúlt évek befektetéseink köszönhetően javultak a halastavi munka feltételei. Nagy segítséget jelentett a tógazdaságunknak a tartományi mezőgazdasági titkárság pályázatán néhány éve elnyert vissza nem térítendő támogatás, amit a halastavak rekonstrukciójára, korszerűsítésére, felszerelés vásárlására folyósítottak – mondta Krum Anastasov.
Nyitókép: Hetek óta folyik a ponty lehalászása a Kapitány-réten (Fotó: Gergely József)
