Két mandátum, azaz nyolcévnyi polgármesteri teendő. Benne gazdasági válság, járvány, migránsáradat, de hogy a jót se hallgassuk el: számtalan beruházás is! Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere a község tizenhárom településének sorsát viseli szívén, és foglalkozik azzal, hogy a legkisebbtől a legnagyobb településig mindenhová jusson nemcsak elegendő figyelem, hanem megélhetést biztosító feltétel is.
Az év eleje mindig jó alkalom a számvetésre és az előretekintésre is. Fejsztámer Róbert polgármester sosem rejtette véka alá véleményét, hogy az itthon maradást és a kiaknázásra váró lehetőségeket kell előtérbe helyezni. Beszélgetésünk vezérfonala is e köré gombolyodott.
Magyarkanizsa községben mire helyezték a hangsúlyt az elmúlt évben?
– Községünk minden településére igaz, hogy valódi közösségként megértésben, toleranciában, nyugalomban élünk, és mindenki megtalálja a helyét a közösségen belül. Jó a kapcsolat és a kommunikáció a politikum, a civil szféra, a magánszemélyek, az intézmények között. Polgármesterként számomra az a fontos, hogy intézményeink szolgáltatásai folyamatosak legyenek. Zökkenőmentes működésükhöz stabil és kiszámítható költségvetésre van szükség, ami nálunk, Magyarkanizsa községben megvan. Elengedhetetlen, hogy az emberek a közösségben jól érezzék magukat, ezért hatványozottan odafigyeltünk, és növeltük a civil szféra, a sportegyesületek, rendezvények támogatását. Ugyanígy arra is ügyelünk, hogy a nagyberuházásokból, melyek pályázatfüggőek, szintén minden évben és lehetőleg egy négyéves periódus alatt minden településen megvalósuljon valami. Valamelyik településen ez a vízvezeték-hálózat, van, ahol utcaaszfaltozás, máshol művelődési ház rekonstrukciója vagy egészségügyi objektumok, illetve iskolák, óvodák felújítása. Mindig az a fő cél, hogy a községbeli polgárok a legjobb minőségű és a leggyorsabb szolgáltatáshoz helyben hozzájussanak, itthon tudjanak kiteljesedni.
2023-ban sikerült-e minden településen megvalósítani valamilyen fejlesztést?
– A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan most is egyensúlyt teremtettünk a beruházások között. 2023-ban volt művelődésiház-felújítás Velebiten és Tóthfaluban, az év végén pedig elkezdődött Kispiacon is. Az utakat mart aszfalttal javítottuk Oromon, Kispiacon és Horgoson is, Oromhegyesen és Adorjánon a bekötőutakat is sikerült megjavítani, ugyanígy az ivóvízhálózat és a szennyvízelvezetés szempontjából is fontos előrelépés történt, Horgoson idén kezdjük a munkálatokat. Szorgalmaztuk, hogy a kisiskolások az osztálykirándulásokat községen belül valósítsák meg. Így önkormányzati költségen megismerhették községünk természeti adottságait, látnivalóit, hogy tudatosodjon bennük értékeink megismerésének és megtartásának fontossága. A mezőgazdaság is fontos részét képezi a község életének. Vizesárkokat tisztítottunk, ástunk, mélyítettünk, földutakat tettünk rendbe, hogy a gazdák eljussanak a saját területeikre, ugyanígy említhetném azt is, hogy több mint 200 gazda kapott támogatást az önkormányzati mezőgazdasági fejlesztéseken keresztül. A szociális háló is nagy szerepet kapott: felzárkóztatási programjainkon belül tavaly újraindítottuk a magyarkanizsai Fészek napközit, Horgoson pedig elindítottuk a roma integrációs programot, ami szintén iskolán kívüli tevékenység. Az egészségügyi intézményeinket infrastrukturálisan fejlesztjük, illetve az ösztöndíjazott hiányszakmák közé soroltuk az orvosit is. Nagyon sokat áldozunk a kulturális objektumok karbantartására és a rendezvényekre is, mert a közösségi megtartóerő alappillérei.
A tervek között szerepel az egészségház központi épületének felújítása is (Fotó: Bajić Jenei Klementina)
Magyarkanizsán a Vigadó ügyében is elmozdulás történt, a terasz felújításával kezdődtek a munkálatok. Várható-e a teljes rekonstrukció?
– Évek óta témaként szerepelt a Vigadó felújítása, ami most a terasszal meg is kezdődött. Örülök neki, hogy a Cnesa teljes körű felújítása után a kulturális minisztériummal együttműködve kis léptékkel elindulhattunk. Nagyon bízom benne, hogy 2024-ben már az épület rekonstrukciójához is hozzákezdhetünk, és három éven belül meg is valósíthatjuk az elképzelésünket, hogy a Vigadó újra teljes pompájában ragyoghasson, és megtaláljuk az oda illő, fenntartható tartalmat is hozzá. A nagypark átalakítása is folyik, egy valódi idegenforgalmi központ szintjére szeretnénk emelni. A területrendezés megtörtént, keressük a megfelelő társfinanszírozó intézményt. Reményeink szerint nemcsak fürdő, hanem hotel, kollégium és sportpályák is lesznek ezen a környéken, ami minden szempontból még vonzóbbá és élhetőbbé teszi a községet, ezáltal is arra ösztönözve a fiatalokat, hogy itt lássák a jövőt. Az önkormányzat számára nagyon fontos a visszajelzés is, hogy melyik az az irány, amely a polgárok többsége számára elfogadható és támogatható, mert csak közösen és együtt tudjuk elérni, amit szeretnénk. Viszont azt is fontos tudni, hogy körülöttünk mindenki más is fejlődni szeretne, a támogatási pénzekből pedig végesek a keretek, így gyakran nagyon meg kell harcolni egy-egy fejlesztés megvalósulásáért. Az elmúlt nyolcéves ciklusban mindig megtaláltuk a közös irányvonalat, melynek segítségével szembe tudtunk nézni a jövő kihívásaival.
A képviselő-testületi üléseken elhangzott pénzügyi beszámolókból kiderült, hogy a költségvetés stabil. Ez milyen tervekre ad reményt erre az évre?
– A tavasz végén vár ránk az önkormányzati választás, így a nagyobb léptékű beruházások tervezése megmarad az év második felére. A polgárok bizalmának függvénye is, hogy mi valósulhat meg. A tervek között szerepel az egészségház központi épületének felújítása, valamint a zeneiskoláé, a martonosi, az adorjáni bekötőút, a kishomoki főutca aszfaltozása, a magyarkanizsai piac infrastrukturális rendbetétele, a piac utcájának szélesítése, a Nagytemető melletti főút rendezése, és még sorolhatnánk. Okos költségvetési politikával, óvatos beruházásokkal meg tudjuk tartani az egyensúlyt úgy, hogy közben nem terheljük a polgárokat pluszterhekkel.
Nyitókép: Bajić Jenei Klementina felvétele
