Magyarkanizsán két idősotthon működik telt házzal, ami a pár évvel ezelőtti jóslatot látszik beigazolni. Bár nem kellett hozzá sem látnoki képesség, sem ördöngösség, csak józan paraszti ész és az ok-okozati összefüggések górcső alá vétele, hogy tudni lehessen, az idősotthonok kapacitásbővítésére lesz szükség. Sok az olyan személy, aki mindent és mindenkit hátrahagyva más országban keresi a kenyerét, így aztán egyre több azoknak az idős szülőknek a száma is, akik itthon egyedül élik mindennapjaikat. Köztük sokakat az egyedüllét érzése szomorít el, mások életét a betegség keseríti meg, egy azonban közös: közösségre és gondoskodásra van szükségük. Ámbár ez nem új keletű dolog, hiszen idősotthonok régóta léteznek. Igény is volt rájuk, most is van, ezt bizonyítja az is, hogy az egyházi szellemiséggel átitatott Batthyáneum bár rendelkezik egy épülettel, évekkel ezelőtt eltervezték a bővítést, és lassan el is készül a második épület a város szívében, a Népkert és a központ összekötő kapocsaként. Az intézményvezetők szerint a Jóisten oltalmából és pályázati forrásokból egy éven belül be is fejeződhetnek a munkálatok. Az első épület Savelin Zoltán martonosi plébános egyházi alapítványának köszönhetően jött létre, és az újabb épület is az ő elképzelései alapján valósul meg. Az intézményben az igazgatói teendőket Kracsun Miklós látja el.
– Az emberben mindig vannak álmok, amiket szeretne az élete folyamán megvalósítani, ezek éltetik. A Jóistentől mindannyian kapunk valamilyen feladatot, ki mit a saját rátermettsége és az ő adományozása alapján. Nekem már a papi hivatásom betöltése előttről datálódik az idősekről való gondoskodás. Már gyermekkoromban idős személyeknek vittem az ebédet, amit édesanyám főzött, gyalogszerrel már ő is ugyanezt csinálta – vallja a kezdetekről Savelin atya, aki mint mondja, mindez a zsigereibe beleszövődött, és a Jóisten már akkor elkészítette számára ezt az utat, így az egyik álma megvalósult, hogy idősotthont hozhasson létre. – Egyengetett utunkon segítségünkre voltak a vállalkozók is, majd a pályázatok révén is haladhattunk a célunk felé. Mint egy kis hógolyócska, növekedett, és intézmény formájában testet is öltött Magyarkanizsán, ahol a körülmények is a javunkra válnak kisváros lévén. Már a nyolcvanas években szerettem volna létrehozni, amikor még lehetetlennek tűnt, hisz pap voltam, piros könyvem nem volt, ráadásul magántulajdont kívántam életre kelteni, de eljött az idő, amikor mindez már nem számított – meséli boldogan Zoli atya, aki hangsúlyozza, hogy az intézmény egyházi jellege is mérvadó. – Nem elég az embernek az a bizonyos három életkövetelmény, hogy legyen dudacserép a feje felett, egy tányér meleg leves és egy ágy… A lélek is éhezik és szomjúhozik. Az ember lényét a lelkiereje határozza meg, erre a mi otthonunkban hatványozottan odafigyelünk. Kápolnánk is van az épületen belül, bár most a helyzet miatt a szentmisék nem folyhattak a megszokott mederben, de a batthyáneumi életet nagyban meghatározza a lelki igények biztosítása, a lélek felkarolása is – nyomatékosította a plébános.
– Jelenleg a működő első épületben 28 bennlakónk van. Az intézmény kapacitása 32 főre terjedhet ki – tértünk át a praktikus dolgokra az igazgatóval, Kracsun Miklóssal, akitől a nem mellékes anyagiakról is tájékozódhatunk.
– A havi ellátás 47 ezer dinárba kerül a fennjáróknak, a fekvőknek pedig 53 ezer dinárba – pontosított az igazgató, aki azt is elmondta, hogy a teljes ellátás szakszerűségét bizonyítja, hogy a szakképzett, magyar nyelven beszélő ápolók, szociális munkás mellett orvosi, pszichiátriai szolgáltatás is rendelkezésre áll. Az, hogy ezeknek az idős embereknek a saját nyelvükön érkezik a mindennemű segítség, sokat nyom a latban.
– Tíz állandó munkással dolgozunk, önfenntartók vagyunk, így tíz család megélhetéséhez járulunk hozzá. Az ellátás háromszori étkezést is magában foglal, étteremből hozzák az ebédet a bennlakóink számára, akik Vajdaság több településéről érkeztek. A felvétel folyamatos, sőt, amióta híre ment, hogy épül a Batthyáneum 2., már előjegyzéseink is vannak – mondta az igazgató, aki szerint főként az egyágyas apartmanokra van igény.
– A hamarosan elkészülő épületben túlnyomórészt egyágyas szobákat, apartmanokat terveztünk. Az építkezést 2015 novemberében kezdtük, és pályázatok útján valósítjuk meg. Tavaly 9 millió forintot kaptunk Magyarországról a szigetelésre, amelynek befejező fázisa zajlik most, és voltak donációk is. Az új épületben 32 személy költözhet be, és ez új munkahelyek teremtését is jelenti majd – mondta Kracsun Miklós, aki úgy látja, tavaszra a külső munkálatokat befejezik, majd a belső tér következik, ha az anyagiak engedik. Arra a kérdésre, hogy miben különbözik az állami intézményektől a Batthyáneum, elmondta, hogy a kisebb közösség családiassá teszi az otthont, amelyet meghitt kapcsolatok jellemeznek.
– A legelső elvárás abban nyilvánul meg, hogy Isten napsugarának vissza kell tükröződnie az itt élők arcán is – vette át a szót Savelin atya, aki szerint a mosoly itt mindenkinek jár, a szeretet pedig létfontosságú az intézmény működésében. Az udvaron engem épp a szociális munkás jutalmazott meg a mosolyával, aki az ősz hajkoronát csinosította, ami számára nem nehézség, sőt!
A Batthyáneum második épületébe várhatóan egy éven belül költözhetnek majd be az idősek, akik a padló- és falfűtéses, társalgóval ellátott, még jakuzzival is rendelkező új épületben igazán otthon érezhetik majd magukat.
