Miközben a nagybecskerekiek továbbra is palackozott vizet isznak – immár 18. éve –, addig tovább bonyolódik a vízgyár körüli helyzet. Ugyanis, miután a várva várt kapacitást nem sikerült beüzemeltetni, a város felbontotta a szerződést a beruházóval. A következő lépést a fő hitelezőjük, az Erste Bank tette meg, azzal, hogy bejelentették: csődeljárást indítanak. A szeptember 14-én elindított előzetes csődeljárást azonban tegnap a nagybecskereki Gazdasági Bíróságon leállították. Ugyanis a bank visszavonta a beadványát.
A közlemény szerint az eddig elvégzett előzetes eljárásban meghozott intézkedéseket semmisnek nyilvánították, Slobodan Sudarov nagykikindai csődeljárási igazgatónak pedig a nem egész egyhavi munkájáért kifizetik az 1,15 millió dinárt. A bírósági eljárás további költségeit annak kezdeményezője, az Erste Bank állja.
A vízgyár számlája a 33 millió dináros hiány miatt ez év júniusa óta zárolva volt, viszont a tíz dolgozónak a státusa, illetve a munkaviszonya közben nem szűnt meg. Nem kaptak felmondást, de fizetést sem, és nem fizették utánuk a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot sem. Ez különösen annak a két dolgozónak okozott gondot, akik a gyárban történt robbanásban megsérültek, de nem voltak jogosultak állami intézményben való gyógykezelésre.
Nagybecskereken a megengedettnél nagyobb arzéntartalom miatt 2004 óta tilos a vezetékes víz használata és a tilalom mindmáig érvényben van. Az önkormányzat 2012-ben szerződést írt alá egy német társasággal a vízgyár építéséről, de annak megvalósítását a hatalomváltás után leállították. Az új vezetés 2015-ben egy olasz hátterű cégre bízta a víztisztítást, amit az (akkor) érvényes jogszabályok nem engedélyeztek. A törvényrendelkezést megváltoztatták és lehetővé vált, hogy privát cégre bízzák a város vízellátását. Késedelemmel ugyan, de a vízgyár elkészült, de a többszöri, sikertelen próbaüzemeltetése során kiderült, hogy a kapacitás nem képes folyamatosan megfelelő mennyiségű és minőségű vizet megtisztítani.
