Bánát egykor a szőlőtermesztésről és a borászairól volt ismert, ez ma már nem mondható el a vidékről. A Bánáti Borok Nemzetközi Fesztiváljának a célja az, hogy a borkultúra hagyományát visszahozza a vidékre.
A tegnap Nagybecskereken megtartott második borfesztivált ezúttal szabadtéren – a Karađorđe parkban – tartották meg és bemutatójellege volt. Nem osztályozták a borokat, a borkóstolás pedig a mintegy 40 fokos hőségben mértékletes volt. A borászok helyett a nézőket díjazták ajándéknyaralással. A másik kísérőrendezvény a Bánáti szorgos kezek 21. kiállítása volt, amelyen a népi kézművesség és konyha művelői mutatták be alkotásaikat. A borászok szakelőadáson vehettek részt, a közönség pedig alkalmi művelődési műsort láthatott. A megnyitón jelen volt Ioan Popa, a romániai Resicabánya polgármestere és Vladan Tadić, Szerbia temesvári főkonzulja.
A muzslyai Szent Márton Borkedvelők Egyesülete is képviseltette magát a rendezvényen. A forróság miatt ezúttal inkább fehér borokat és rozét hoztak. Az egyesületnek mintegy 35 tagja van.
– Kis borászatokról van szó. Olyan ezer literig készít mindenki. Öt-hatszáz, nyolcszáz, ezer litert. Általában – én személy szerint – úgy nézem, hogy a szőlőt itt szerezzem be Bánátban. Mert úgy gondolom, hogy ha már itt lakok, akkor olyan szőlőből készítsek bort, ami itt terem. Nem látom nagy értelmét, hogy más tájakról vásároljam a szőlőt. Vannak akik Szerbiában, Észak-Macedóniában veszik. Nálam ez nem így működik. Elmondhatom, hogy a boraink évről-évre jobbak és szerintem nő a borok iránti érdeklődés. Én is minden évben mintegy 150-200 literrel többet készítek – mondta Pakai Árpád borász, az egyesület tagja.
