Az év elején a muzslyai rét tanyáin kóbor kutyák és sakálok tizedelték meg a juhállományt. Ez most már az utóbbi években rendszeresen visszatérő probléma. Az állattartók különösen az éjszakai órákban éberek, de a vérszomjas támadók ellen nemigen tudnak hatékonyan védekezni.
Budai Zoltán hét éve él a muzslyai réten levő tanyáján. A falu közelében van a tanyája, de a jószágállományát ennek ellenére mégis veszélyeztetik a kóbor kutyák meg a sakálok. Novembertől már sötétedés előtt be kell terelni az ólakba a jószágot. De oda is betörnek a ragadozók. A napokban hat anyajuh esett prédául.
– A sakálokkal különösen az elmúlt három évben van gondunk. A kóbor kutyákkal együtt nagyon sok kárt okoznak. Nálam hat szaporításra vásárolt anyajuhot megfojtottak. Általában este tíz óra körül szoktak megjelenni 4-5 fős csapatban. Az Écska felőli nádasok és a homokos környéke napközben jó búvóhelyet biztosít a számukra. A gond az, hogy nekünk fegyverünk nincs, csak petárdákkal próbáljuk távol tartani őket. Persze nem is tartózkodunk mindig a tanyán. Kell menni és dolgozni is – mesélte a gazdálkodó.
Elmondása szerint a fegyverre nem azért volna szükség, hogy lelőjék a vadat, hanem, hogy legalább elriasszák azokat.
Écska felől érkezik a sakál (Kecskés István felvétele)
Annak ellenére, hogy a sakál óvatos állat, már bemerészkedik a muzslyai faluszéli házak udvarába is. Az egyik helybéli lakos minap, kora reggel az utcára nyíló kertkapura ágaskodó sakált látott meg. Így aztán kiderült, hogy miért tűnik el időnként a baromfi a faluszéli házak udvarából.
A réten levő tanyák jószágállományában, de a vadban is egyre nagyobb kárt okoznak a kóbor kutyák, meg a sakálok.
A vadászok időnként fordulnak egyet a tanyák környékén, de a házak közelsége miatt nem használhatnak fegyvert.
– A sakálnak nincs ellensége. Csak az ember, vagy a vadász. Semmilyen betegség nem veszélyezteti. Nagyon elszaporodott a mi, de a szomszédos vadászterületeken is. Már a rókákat és a kóbor kutyákat is képes behajtani a faluba. Emiatt is látni mostanában lakott területen annyi rókát – mondta Varga László, a muzslyai Krasnica vadászegyesület fővadásza.
Az önkormányzat korábban pénzösszeggel támogatta azokat a vadászokat, akik kártevő állatot ejtettek el. Ez mára megszűnt.
