A Császárkert Kft. nagybecskereki üzemtelepén folyik a káposzta savanyítása, amit a vidéken meghonosodott hagyományos módon csinálnak. Az alapanyagot pedig maguk termesztették, a saját földjükön. Termékük iránt nagy az érdeklődés, de egyelőre mindet a Gomex üzletláncon keresztül értékesítik.
Mint sok más termék, a káposzta is előbb beért az idén. Így már szeptemberre megjelenhetett a piacon a savanyú káposzta. A fő idény az novembertől indul. A Császárkert Kft. savanyítórészlegében jelenleg tízen dolgoznak, de a foglalkoztatottak számát a következő hónapokban 15-re növelik.
– Ezekben a hordókban egyszerre 130 tonna káposztát savanyítunk meg, 40-45 nap alatt. Úgy tervezzük az idén, hogy háromszor fogjuk azokat megtölteni. Ha ezt beszorozzuk hárommal, akkor az majdnem 350-400 tonna friss káposzta. A savanyítás után ez a mennyiség hatvan százalékára csökken, vagyis a végtermék mintegy 250 tonna savanyú káposzta lesz – mondta Madarász Gábriel, a feldolgozó részleg vezetője.
A savanyítás hagyományos módon történik, ami egy kicsit megnöveli a termelés költségeit, de a céljuk nem is annyira a mennyiség, hanem a termékük minősége. Ehhez pedig jó alapanyag is kell. Ezért a saját termesztésű káposztájukra alapozták a savanyítást.
Az idei káposztatermésről Molnár Árpád telepvezető számolt be.
– Nagyon jó a szárazanyag-tartalma. Kitűnő a zamata, édeskés. Pont az, ami a vásárlóknak megfelel. A savanyításunkról azt kell még elmondani, hogy mi nem egy most elterjedt módszerrel csináljuk. Kiválasztottunk egy bizonyos, ezen a tájegységen elterjedt ízvilágot. Használunk még egyéb anyagokat, mint a babérlevél, köménymag, bors. Ez még pluszköltséggel jár, de viszont a fogyasztók visszajelzései minket igazolnak – mondta a telepvezető.
A Császárkert Kft. kilencven dolgozójával, 160 bánáti kertészgazdaság integrátora. Emellett saját termesztése is van. Többek között a savanyításra használt káposzta is kizárólag a saját termékük, amit húszhektárnyi szabadföldön és egyhektáros fóliasátorban termelnek. Nem sok helyen látni azt, mint a Császárkertben, hogy a leszedett terméket szinte ugyanott földolgozzák. Manapság az sem mellékes, hogy milyen és mekkora mennyiségű növényvédő szert használnak a termesztéskor. – Kizárólag biológiai növényvédelemmel végezzük a termesztést. A káposztát, amit itt látunk a szabad földön, olyan alapanyagokkal védjük a rovarok és a káros gombák ellen, amelyek alkalmazása megengedett a biotermelésben. Bármikor, ha valaki szeretne akár frissen is venni káposztát tőlünk, akármikor levághatunk egy káposztafejet. Nyugodtan tudom ajánlani mindenkinek. Ami még érdekes, akárhányszor elvisszük bevizsgálni a káposztánkat, olyan visszajelzéssel fogadnak, hogy: „ez biotermék?”. Mondom nem biotermék, de megegyezik akár egy biotermékkel is, mivel főleg integrált növényvédelmet használunk. Ezt még Szerbiában nem nagyon pontozzák, de remélem, hogy előbb-utóbb egyes vásárlók vagy egyes fogyasztók odafigyelnek, és ezt jobban fogják értékelni. Nem egyszerű kitermelni, bizonyos szaktudást igényel. Ezt meg kell fizetni, meg kell becsülni – mondta a telepvezető.
Madarász Gábriel elmondása szerint a Császárkertben a termények további feldolgozásán és a kivitelen is gondolkodnak.
– Erre a sárgarépa-feldolgozó részlegben van lehetőség, mivel nem kerül be az összes sárgarépa az első osztályba. Ezt lehetne feldolgozni, az értékét megnövelni. Közben a sárgarépa és a paprika kivitelével sem álltunk le. Mert az ilyen helyzetben is az élelmiszer kivitele az utolsó, amit meg fognak állítani a határokon. A savanyított termékek iránt is lenne érdeklődés, de annak exportjához nagyobb mennyiségek szükségesek. Mi egyelőre csak a Gomex üzletláncot tudjuk ellátni – hallottuk a feldolgozó részleg vezetőjétől.
Még korai az idei évnek az összegezése, különösen most. Annyi biztos, hogy a bánáti kertészek sikeresen túljutottak a koronavírus-járvány első hullámán. A piacok ideiglenes bezárása ellenére termékeiket sikerült értékesíteni. Időnként még hiány is volt belőlük, mivel a bezártságban megnövekedett a kertészáru iránti érdeklődés.