Csütörtökön Nagykikindán a késő délutáni órákban emlékeztek meg a tizenhárom aradi vértanúról ökumenikus istentisztelet keretében, melyet Marton Károly lelkész vezetett. A lelkész beszédében kiemelte, hogy a legkisebb gyermekektől kezdve a felnőttekig mindenki harcol valamiért.
A gyermek azért, hogy új játékát megismerje, és hogy megtanuljon vele játszani, a felnőttek családjuk boldogságáért, az ország pedig népének megélhetéséért küzd. Ehhez a három csoporthoz hasonlította a tizenhárom aradi vértanút is, akiknek küzdelme, harca és imája szintén nem volt hiábavaló.
– Azokban az időkben úgy tűnt, hogy a nemzet veszített, de ez nem így volt. Győztek a magyarok! Győztek, mert Nagykikindán még a mai napig is megmaradt a magyar szó, magyarul hallgathatjuk Isten igéjét, úgy a katolikus, mint a református templomban, és a gyermekeink magyar nyelven tanulhatnak az iskolában. Ez óriási győzelem. Még 173 év után sem lehetett eltéríteni és beolvasztani a magyar nyelvet, és a hitet sem lehetett elnémítani – hangsúlyozta a lelkész.
Az emlékezés virágait a református templom kertjében még a millecentenárium alkalmából 1996-ban felállított kopjafánál helyezték el, tudtuk meg Tóth Istvántól, a templom gondnokától és a kopjafa készítőjétől. Koszorúzott Talpai Sándor és Komarek Magdolna a nagykikindai községi szervezet nevében és Tóth Ramóna, a Magyar Összefogás lista jelöltje, az Egység Művelődési Egyesület nevében. A megemlékezésen részt vett még Bacsik Lőrinc Natália, a Magyar Nemzeti Tanács tagja és Bővíz László nagykikindai katolikus plébános. A megemlékezést az Egység Művelődési Egyesület tagjai tették színesebbé.
