Örökzöld, kimeríthetetlen téma a környezetvédelem. Óbecsén ezeket a problémákat térképezi fel a nemrégiben megalakult Pannonica Ökoháló civil szervezet. Goran Sadžakov elnök szerint az egyik legnagyobb gond az, hogy szinte lehetetlen pontos képet kapni a község, sőt az egész ország ökológiai helyzetéről.
– Ahhoz, hogy hiteles adatokkal tudjunk dolgozni és pontos képet szerezzünk a valós helyzetről, szervezett mérésekre lenne szükség. Szerbiában sajnos még nem tartunk itt. Óbecse község területén a nyolcvanas években végeztek méréseket a talaj szennyezettségéről, az akkori eredmények szerint a föld jó minőségű volt. Jelenleg ezt nem állíthatjuk ilyen határozottan, de reméljük, hogy a föld azóta nem lett túlságosan szennyezett – mondja Sadžakov.
Ami a vizet illeti, Sadžakov szerint ma arra az egyszerű kérdésre sincs megbízható válasz, hogy fürödhetünk-e vagy sem a Tiszában? A fejlett országokban a vizeket folyamatosan ellenőrzik, nálunk ezt a munkát sem végzik rendszeresen, csak évente egyszer, januárban. Szerbiában nemrégiben született döntés arról, hogy a Tisza mentén és a többi folyónál lesz monitoring, így végre kiderül, milyen állapotban vannak a vizeink.
A szennyvízhálózat is fejlesztésre szorul: Óbecsén 1989-ben épült meg a vízgyár, de a lakosságnak csak a negyven százaléka élhet a víztisztításnak ezzel a lehetőségével.
– A község többi szennyvize a talajt szennyező szennygödrökbe kerül. A községben 4–5000 ilyen szennygödör létezik. A szegényes szennyvízhálózattal ellentétben a községben szép számmal vannak csatornák, de ezekbe a gyárak és farmok szennyvize kerül bele – ezek kulcsfontosságú környezetvédelmi problémák – jelentette ki a szervezet elnöke.
MEGKEZDŐDÖTT A FÁSÍTÁS
További gond a községben az, hogy a régió egyik legkevésbé erdősített községének számít, mindössze 1,1 százalékban fásított. Vajdaságban ez az arány 6,7 százalék, és az elképzelések szerint az EU-s csatlakozásig ezt a számot 14 százalékra kellene feltornázni.
– A második világháború után felszámolták a tanyákat és kiirtották azokat a kis erdőket, amelyek a szántóföldeknek természetes védelmet jelentettek a szél és a víz eróziójával szemben. A legújabb tanulmányok szerint egy hektár földről a szélerózió akár 1,5 tonna felszíni, humuszban gazdag, értékes termőföldet is el tud hordani. Ez az oka annak, hogy a hozamok csökkennek, a föld pedig évről évre szegényebb lesz. A gazdák ezzel a jelenséggel szemben műtrágyázással veszik fel a harcot, amivel szennyezik a földet. Ez nagy kárt okoz a rendkívül jó minőségű termőföldünkben – állítja Sadžakov.
Óbecse község fásítási tervét az újvidéki Síkföldi Erdészeti Intézet dolgozta ki, eszerint 42 szélvédett övezetre van szükség a községben – ezzel nem csak a termőföldek kapnák majd meg az erózió elleni védelmet, de az állatvilág is új lakóhelyhez jut. A fásítási program szerint 962 ezer facsemetét kell majd elültetni a község területén.
ÓBECSE, A BAGLYOK VÁROSA
A tartományi környezetvédelmi titkárság várhatóan támogatni fogja a Pannonica szervezet Óbecse, a baglyok városa elnevezésű projektumát, valamint a ragadozómadaraknak készítendő állványokra kidolgozott elképzelésüket is – ezzel természetes módon lehetne megoldani a szántóföldeken élő rágcsálók problémáját.
– A község területén a becslések szerint ezer-kétezer között lehet a baglyok és más ragadozó madarak száma. Egy bagoly naponta három-négy rágcsálót is megeszik. Egy nagybecskereki férfi az általunk tervezett természetes módon oldotta meg a rágcsálók okozta problémát, és ezt a megoldást javasolja a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület is. Ha beválik a tervünk Óbecsén, pályázati úton próbálunk majd pénzt szerezni arra, hogy az egész községben így oldjuk meg a gondot – tudtuk meg Goran Sadžakovtól.
AKCIÓ AZ ERDŐTELEPÍTŐK PARKJÁBAN
A Pannonica stratégiai tervet készít a Goranski néven ismert, nyolc hektáros Erdőtelepítők parkjának a fejlesztésére is, ebben például egy az öko- és bicikliturizmus szolgálatába állított kemping kiépítése is helyet kap. A szervezet munkatársai több hónapos munkával feltérképezték a park összes fáját és bokrát, valamint megismerték az élővilágát is. A hatvanas évek végén létrehozott parkban, ahol valamikor évente négyezer pionír gondozta az ágyásokat, jelenleg nincs közvilágítás, az épületekben több mint tíz éve nincs víz és nem működik az öntözőrendszer, valamint több százra tehető a kiszáradt fák száma is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán elnyert több mint 500 ezer dinárból nemsokára kiépülhet a park épületének a vízvezetékrendszere.
– Egy óbecsei asszony megkért arra, hogy szervezzük meg a park tisztítási akcióját. Azt szeretnénk, ha az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából minél többen megjelennének szombaton, május 23-án nyolc órakor a parkban. A munka egy zsíros kenyeres reggelivel indulna, délben pedig paprikás lesz az ebéd – jelentette be a szervező.
Azok, akik részt szeretnének venni az akcióban, hozzanak magukkal valamilyen szerszámot (baltát, gereblyét, kapát, lapátot, metszőollót, valamint evőeszközöket). A reggeli és az ebéd ingyenes, az üdítőkért száz dinárt kell fizetni. Az érdeklődők Goran Sadžakovnál jelentkezhetnek a közösségi hálón.
