Tegnap délután az óbecsei belvárosi római katolikus temetőben alkalmi műsorral és koszorúzással tisztelegtek az aradi vértanúk emléke előtt.
Az 1848/49-es szabadságharc emlékét őrző síremléknél tartott megemlékezésen Magó László plébános mondott imát az áldozatok lelki üdvéért. Az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör tagjai – Gál Noémi és Deák Evelin szavalók, valamint a Dúdoló énekcsoport – tartottak rövid alkalmi műsort, majd a résztvevők megkoszorúzták az emlékhelyet. Szerda Balázs, a községi tanács művelődéssel és civil szervezetekkel megbízott tagja ünnepi beszédében többek között úgy fogalmazott: a mai nap a méltóságteljes emlékezésé. Az aradi tizenhárom és a megannyi ismeretlen, névtelen hős emléke parancsol minket büszke tartásra, emelt főre, tiszteletadásra.
– Mi ma azért állhatunk itt, mert vannak hőseink, igaz magyarok, akik az életüket is képesek voltak feláldozni egy ügyért a haza, a nemzet védelmében. Tanuljunk tőlük alázatosságot és lássuk be, a cél nem mi magunk vagyunk! Tegyük magunkévá a nagy elődök hitét, és valljuk meg, nem csak az az idő számít, amíg ebben a testben, ezen a Földön élünk. Részei vagyunk valami sokkal nagyobbnak, valaminek, ami felettünk áll, melynek igenis terve van velünk. Senki nem élt, senki nem halhat hiába. Ahhoz, hogy minden élet és minden halál értelmet nyerjen, méltón kell képviselnünk a szabadságharc, az aradiak örökségét. Abban az áldásos helyzetben vagyunk, hogy nem vérünket kell adnunk a nemzetért, a közösségért, csupán gondolatainkat, szavainkat, tetteinket. Ezt viszont kötelességünk megtenni. Vállaljuk, valljuk meg magyarságunkat, keresztény hitünket mindennap, akkor is, ha éppen egy népszámlálóbiztos kérdez felőle. Legyünk jelen, vegyünk részt mindennapjaink alakításában, mert ha mi nem döntünk, a történelem nem áll meg, más dönt helyettünk. Meg kell tehát értenünk az idő szavát, a cselekvésre való idő soha nem a holnap, mindig a most! Csak így tudunk megágyazni a következő nemzedéknek – mondta Szerda Balázs.
