A falu ivóvíz-ellátási gondjai miatt a péterrévei helyi közösség szervezésében hétfőn este második alkalommal tartottak falugyűlést a színházteremben, amelyen ezúttal Slobodan Mitrović, a Vodokanal Közvállalat igazgatója, Dalibor Kekić, a községi tanács beruházásokkal és fejlesztésekkel megbízott tagja, Goran Matić, az Építésügyi Igazgatóság igazgatója, és Miomir Jelenić, sporttal, ifjúsággal és turizmussal megbízott tanácstag is megjelent. A közel háromórás lakossági fórumon ezúttal is parázs hangulat uralkodott, a lakosok az ihatatlan víz, a rossz karbantartás, a beígért, de elmaradt beruházások miatt adtak hangot elégedetlenségüknek. A péterrévei helyi közösség 2010 elején adta át a saját erőből kiépített vízvezeték-hálózat karbantartási munkálatait az óbecsei Vodokanalnak, a polgárok megítélése szerint azóta jelentős mértékben romlott a víz minősége. Mivel a háztartásokban nincsenek vízórák, a lakosok átalánydíjban fizetnek, aminek fejenkénti 5 köbméterben meghatározott havi díja is magas, ezért a lakosság zöme nem is fizeti a vízdíjat.
A Vodokanal igazgatójának elmondása szerint idős polgárok esetében a fejenkénti átalánydíjat egy köbméterre mérséklik. Sloboban Mitrović azt is megígérte: az idei évben a meglévő kilenc vizes mikroközösségből kettőt kizárnak, az egyikben 4-5 km hosszan kicserélik a csöveket, és vízórákkal, valamint szűrökkel szerelik fel, hogy ebből a rendszerből iható víz kerüljön a csapokba. A helyi közösség településein a Vodokanal rövidesen kihelyez néhány ügyintézőt is.
Dalibor Kekić azt is megígérte, hogy a jövő évi költségvetésben 50 millió dinárt szánnak majd a falu vízellátási gondjainak végleges megoldására, és hogy a péterrévei állami földek bérbeadásából befolyó összeget visszautalják a falunak.
Földesi József tanácselnök a falugyűlésen a helyi járulék bevezetésének az előnyeiről is szólt. Az előzetes számítások szerint a jövedelem 3 százalékát, gazdák esetében holdanként 20 kg búzát vagy a jövedelem 2 százalékát és holdanként 15 kg búzát szednének be a lakosságtól hét éven keresztül, és az így befolyt összeget a vízvezeték-hálózatra, az esővíz- és szennyvízelvezető rendszerre, a civil szervezetekre és más célokra is fel lehetne használni. Bár az elképzelés nem aratott osztatlan sikert, a végső szót erről várhatóan egy őszi népszavazáson fogják kimondani az érintettek.
