A közelmúltban Óbecsén járt Branko Čičić, az Organikus Szerbia Alapítvány elnöke és Holger Reising, a németországi Ecoco Biohandel & Marketing cég vezetője, akik együttműködési lehetőséget kínáltak fel a biogazdálkodást folytató vagy fontolgató óbecsei termelőknek. Ezen a találkozón hangzott el az is: az önkormányzat a község ökológiai stratégiáján dolgozik, amellyel hosszú távon szeretnék megalapozni a környezetvédelemnek a biogazdálkodáson, a természetvédelmi területek hasznosításán és a megújuló energiaforrások felhasználásán alapuló fejlődési irányvonalát. Branko Čičić akkor azt mondta: a jelek szerint Óbecse azon ritka önkormányzatok közé tartozik Szerbiában, amely nem csak „flörtöl” a környezetvédelemmel, hanem komoly tervei is vannak vele. Hogy ez mennyire van így, azt Friss Lászlótól, a községi tanács vidékfejlesztéssel és környezetvédelemmel megbízott tagjától próbáltuk megtudni.
– Óbecse valamikor fejlett ipari város volt, azóta viszont ezrek kerültek az utcára. Tudomásul kell venni, Óbecse iparilag többé soha nem lesz olyan erős, mint volt. Mi a kitörési lehetőséget a sokaknak megélhetést biztosító mezőgazdaságban és a turizmusban látjuk, és a környezetvédelmet is ebbe a kontextusba helyeztük el. Ebben elsősorban a Komunalac Közvállalat és a Tiszamente Kommunális Szolgáltató Kft. közreműködésére számítunk. Az előbbi megkezdte a halastó mögötti mintegy 150 hektár fásítását, fejleszteni fogjuk a Holt-Tisza Természeti Parkot, tavaly év végén ugyanilyen védett státuszt kapott a Beljanska Bara is, de az erdőtelepítők parkját is szeretnénk új élettel megtölteni.
A Botra szeméttelepet többszöri nekirugaszkodásra sem sikerült szanálni, újra „virul” a péterrévei illegális szemétlerakó, de a Tiszamente működése is felülvizsgálatra szorul. Ezen a téren lesznek-e változások?
– A Botra szanálása tavaszra megkezdődik, a szemetet az előírásoknak megfelelően elszigeteljük, földet hordunk rá, és utána beültetjük, de a többi illegális szemétlerakót is felszámoljuk. A péterrévei szemétlerakóra egyébként főleg az adai és a moholi lakosok viszik ki a szemetet. Azt tervezzük, hogy egyesíteni fogjuk a már meglévő erőforrásainkat, azaz a mezőőröket, a halőröket és a vadőröket, akik ezentúl minden területre oda fognak figyelni, a polgárok környezetvédelmi tudatosságát pedig képzésekkel, felvilágosító tevékenységekkel szeretnénk növelni. A szemételhordást is hatékonyabbá fogjuk tenni, és megkezdjük végre a szelektív hulladékgyűjtést is. Jelenleg folyamatban van van a Tiszamente átvilágítása, és április közepéig döntés születhet a cég átalakításáról.
Milyen stádiumban vannak a tárgyalások azokkal a cégekkel, amelyek alternatív energiatermeléssel foglalkoznának Óbecsén?
– Előhaladott tárgyalások folynak egy külföldi céggel egy szoláris park megépítéséről, de mivel a múlt év végén az energiavásárló szolgáltatók csökkentették ennek az energiának a díját, a beruházónak újra kell gondolnia az üzleti tervét. Egy szlovák cég a PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinálttal közösen egy 4×1 megawattos biogázerőmű felépítését tervezi. Ha a PIK nem dől be, az idén elkezdődik ez a beruházás. A PIK sorsáról csütörtökön szavaznak a hitelezők, ennek kimenetelére az önkormányzatnak sajnos semmilyen ráhatása nincs. Mindenképpen megvalósítjuk viszont azt a tervünket, hogy a városi hővezetéket rákapcsoljuk a meglévő geotermikus forrásra. Eddig a hazai és nemzetközi pályázatokból a lehetőségekhez és a többi hasonló községhez viszonyítva nagyon kevés pénz jutott Óbecsére, ezen is szeretnénk változtatni. De ha nem kapunk külső támogatást, akkor saját erőből fogjuk megoldani ezt a beruházást.
Sokat beszélnek a biogazdálkodásról – ebben főleg a kistermelők találhatják meg a számításaikat, de a hagyományos termelésben is az intenzív megmunkálást igénylő termelést részesítik előnyben. Ebben milyen segítséget nyújtanak a termelőknek?
– A mezőgazdaságban újabban mindenki, aki teheti, nagy területen nagy gépekkel gabonát termeszt, ami a nagyoknak szép jövedelmet biztosít. Ez a fajta termelés azonban kis létszámú munkaerőt igényel. Mi ezért azokat a termelőket segítjük majd, akik intenzív gazdálkodást folytatnak, például állattenyésztéssel foglalkoznak, zöldséget és gyümölcsöt termesztenek, mert itt nagyobb a munkabefektetés, azaz több személy foglalkoztatható. Ezért került előtérbe a biotermesztés is, amely amellett, hogy intenzív gazdálkodási mód, még környezetkímélő is. Most alakul a helyi mezőgazdasági alapunk, ebből fogjuk támogatni ezeket a tevékenységeket. Megkezdtük annak a felmérését is, hogy hogyan lehet a bioélelmiszereket beiktatni az óvodai, majd a többi közétkeztetésbe – mint egy lego-felépítmény, a végén úgy áll majd össze ez a zöld koncepció.
