2024. július 16., kedd

Tragédia egy nemzet életében

Két, a délvidéki népirtásról szóló könyvet mutattak be az óbecsei Népkönyvtárban

A délvidéki vérengzésekről beszélgettek csütörtökön este az óbecsei Népkönyvtárban: Botlik József történész Eltitkolt népirtás a Délvidéken és Mező Gábor budapesti újságíró A népirtás csöndje – Rekviem a délvidéki magyarokért című kötetét mutatták be az érdeklődőknek. Mező Gábor könyve felkavaró, megrázó olvasmány, a szerző elmondása szerint kutatni, megírni is nagyon nehéz volt. Többször feladta, abbahagyta, de végső soron arra a következtetésre jutott, hogy hallgatni nem lehet.
– Igyekeztem olvasmányos formában megírni, egy nagyon nehezen megírható történetet úgy átadni, hogy egy szélesebb közönségnek is élvezhető legyen, egyfajta szintézist is nyújtva a korábbi kutatók hatalmas munkájából. Botlik József könyvét pedig azért tudom igazából ajánlani, mert egy nagyon-nagyon komoly, szinte már lexikonszerű alaposságú történészi munka, amiben szerintem szinte minden benne van, amit erről az időszakról, témáról tudni kell. Úgy gondolom, hogy a két könyv jól kiegészíti egymást – fogalmazott Mező Gábor.
A szerzővel Kiss Igor, az óbecsei községi képviselő-testület elnöke beszélgetett.
– A két író ugyan ismeri egymást, de nem állnak szoros munkakapcsolatban, a történet, amit feldolgoztak, az viszont ugyanaz. Mező Gábor munkásságát azért tartom fontosnak, hiszen ő már újgenerációs kutató, illetve egy olyan magyarországi születésű kutató, akinek semmiféle személyes érintettsége nincs ezekkel a történésekkel. Amióta Matuska Márton és a csapata, hadd ne soroljak mindenkit, akik az elmúlt 34 évben erről kutatnak, publikálnak, előadnak, valahogy mindig az volt a közös szál, hogy valamilyen szinten van személyes érintettség is, elhunyt apa, testvér, kivégzett szomszéd. Most is van egy olyan generáció, akit foglalkoztat ez a téma. Ez is egy olyan tragédia, trauma egy nemzet, illetve nemzetrész életében, mint egy nagy veszteség az ember életében. Akkor tudjuk igazán feldolgozni, ha beszélünk róla, ha beszélünk a sérelmeinkről, a fájdalmainkról, a titkainkról. Nincs szó bosszúvágyról, csupán arról, hogy beszéljünk nyíltan róla, és mindezt természetesen a magyar–szerb történelmi megbékélés jegyében – közölte Kiss Igor.
 

Nyitókép: Kancsár Izabella felvétele