Királyhalmi mindennapok

A királyhalmi helyi közösségről viszonylag ritkán van alkalmunk hallani, az országhatár melletti kis településen csendben folydogálnak medrükben az események. A helyi közösség tavalyi évéről és az idei tervekről Katona Róberttől, a helyi közösség közgyűlésének elnökétől tudtunk meg többet.

A falu területén 2017-ben számos olyan mozzanat akad, amelyről érdemes megemlékezni.

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy hosszú, mintegy másfél kilométeres szakaszt le tudtunk aszfaltozni a település bejárata és a kultúrotthon közötti részen. Tudvalevőleg ezen az útszakaszon folyik a nemzetközi forgalom, hiszen a határátkelő felé legtöbben erre közlekednek. Itt nagyon rossz minőségű aszfalt húzódott, amelynek javítására korábban is voltak próbálkozások, de a teljesen új aszfaltréteg hozta meg a kellő eredményt – fogalmazott Katona, akitől azt is megtudtuk, hogy egy 900 méteres szakaszon megtörtént a mezőutak javítása is. Ezen a téren Katona elmondása szerint nagy lemaradásuk van, és ha rajtuk múlna, a földutakat azonnal szanálnák. A lehetőségek miatt viszont sajnos évente mindössze 900–1000 métert tudnak felújítani.

A királyhalmi helyi közösségben tavaly egy közmunkást tudtak alkalmazni. Ezzel kapcsolatban Katona elmondta:

– Úgy gondolom, hogy a közmunkás nagyon hasznos munkát végez a falu területén, hiszen teljes munkaidőben tud foglalkozni a falu szempontjából fontos tevékenységekkel. Rendezi a zöldfelületeket, de például a szemétszedés is részben az ő feladata. A határátkelő miatt rengeteg autó halad át a településen, és ezek bizony sok szemetet hagynak maguk után. Éppen ezért nagyon hasznos volt a közmunkás, aki elfogadható képet tud adni a falunknak. Tulajdonképpen egy univerzális ember. Ha valahol valami történik, és segítségre van szükség, akkor őt bármikor mozgósítani tudjuk. A falunk sajnos csak egy közmunkást tudott alkalmazni, hisz kevés civil szervezetünk van, amelyek pályázni tudtak volna. Éppen ezért a 2018-as évre vonatkozó egyik tervünk, hogy fellendítsük a civil szférát, hogy új szervezetek alakuljanak – hallhattuk Katona Róberttől.

Lapunk hasábjain is hírt adtunk arról, hogy befejeződött a királyhalmi helyi közösség épülete felújításának első szakasza. Az épületről azt kell tudni, hogy csaknem százéves, a falu első lakóházainak egyike volt, és a legnagyobb része az eredeti állapotban van, például jelenleg is az eredeti, százéves tetőszerkezettel rendelkezik. 2017-ben megtörtént a nyílászárók cseréje, és a tervek szerint 2018 folyamán a tetőszerkezetet is lecserélik.

A helyi közösség közgyűlésének elnöke arról is beszélt, hogy olyan dolgokkal is kénytelen foglalkozni, amelyek nem feltétlenül tartoznak a hatáskörükbe.

– Királyhalma esetében tudni kell, hogy szinte teljes egészében magyarok lakta település, és nagyon sokan nem tudnak szerbül vagy nem járatosak a hivatalos ügyekben. Ők sokszor a helyi közösséghez fordulnak segítségért. Mindennaposnak számít, hogy valaki betér egy végzéssel, hogy próbáljuk meg mi értelmezni. Emellett szociális ügyekben is segítünk, a Vöröskereszt csomagjai is a helyi közösségen keresztül kerülnek kiosztásra, illetve rágcsálóirtáskor is mi végezzük a mérgek kiosztását. Másrészt a helyi közösségek hatásköre lecsökkent, a régi fényüket már régen elvesztették. Mi csak javaslatokat tudunk küldeni Szabadka Város önkormányzatához, de a döntés az önkormányzat kezében van a pályázatok esetében is – mondta Katona.

A közgyűlés elnökének elmondása szerint, mint Vajdaság legtöbb kistelepülésén, Királyhalma esetében is nagy problémát jelent a lakosság számbeli csökkenése, a folyamatos elvándorlás. A település az ezerkilencszázhetvenes években 3500 lakost számlált. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján körülbelül kétezer lakosa van a falunak, míg a tényleges szám 1600 körül mozog, tudtuk meg az elnöktől. Rengeteg olyan fiatal ment el, akik családalapítás előtt álltak. A hagyományokhoz híven az újévi misén most is elhangoztak az adatok. Ezek szerint a településen 2017-ben huszonnyolc temetésre tizennégy keresztelő, illetve két esküvő jutott.

Az utóbbi időben egyre többet hallunk a romló közbiztonságról. Királyhalma esetében Katona Róbert kielégítőnek tartja a közbiztonságot. A rendőrségtől rendszeresen kapott beszámolók alapján elmondható, hogy körülbelül kéthavonta történik bűncselekmény a faluban, legtöbbször az derül ki, hogy ezeket nem helybeliek követték el. A határ közelsége miatt a településen rendszeresen megjelennek a menekültek, akik többnyire csak áthaladnak a falun, de arra is van példa, hogy több-kevesebb időt ott töltenek. Megtörténik, hogy egy-egy tanyát feltörnek, de alapvetően nem veszélyeztetik a közbiztonságot.

A falu igen gazdag művelődési életet él, köszönve elsősorban a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek, amelynek számtalan szakosztálya van, sok fiatalt kapcsolnak be a munkába. Királyhalmának két jelentős rendezvénye van, az egyik a májusban megrendezésre kerülő falunap, a másik pedig a nagy hagyományokkal rendelkező szamárverseny. Mindkét rendezvény igazi közösségi összefogás eredménye, hisz csak a helyszínen körülbelül negyven személy dolgozik három napon keresztül a sikeres lebonyolításért.

Végezetül a 2018-as tervekről kérdeztük a közgyűlés elnökét:

– Az említett rendezvényeinket az idén is szeretnénk megtartani. Vannak lemaradásaink az aszfaltozás tekintetében is, szeretnénk folytatni a főutca aszfaltozását, illetve a mellékutakét is, hiszen vannak olyan utcák a falu központjában is, ahol sorházak vannak, mégis földes utak találhatóak a házak előtt. Nagy szükség van a földutak javítására is. Ezenfelül lesz egy nagy projekt, ami valószínűleg tavasszal el is indul, ez pedig a kerékpárút megépítése, amely a határátkelőtől indul és a falunkat teljes egészében átszelve a Buki hídnál jut ki az útra. Ez lesz a legnagyobb munka, hisz ez megváltoztathatja az életünket, és reméljük, hogy a lakosok is használni fogják. Nagyon remélem, hogy a közeljövőben sor kerül az ivóvízhálózat bővítésére, hiszen jelenleg a lakosság mindössze 33 százalékának van módja rácsatlakozni. Fúrt kúttal szinte mindenki rendelkezik, viszont a magas talajvíz alkalmával romlik a víz minősége, nagy szárazság esetén pedig kiszáradnak a kisebb kutak – mondta Katona Róbert.