A bundák divatja és maga a szűcs szakma a két világháború közti időszakban élte fénykorát. Ez a fény mára megkopott, viszont egy bunda a mai napig eleganciát ad viselőjének, nem beszélve arról, hogy akár státusszimbólumként is tekinthetünk rá, hisz egy-egy darab igencsak drága. A szabadkai Ács házaspár, Nándor és Tünde hét éve működteti szűcsműhelyét és üzletét a Rudics utcában. A vállalkozást Nándor édesanyja alapította, aki több évtizeden keresztül működtette üzletét a város központjában.
Ön hogyan ismerkedett meg ezzel a szakmával?
– Édesanyámtól tanultam meg a szakma csínját-bínját. Először csak a tűforgatást sajátítottam el, különböző anyagokat varrtam, például zsebvásznat a bundákra, ami tartást ad nekik. A varrás alapvető dolog ahhoz, hogy az ember megszerezze a kellő rutint. Később elkezdtem nyúlbundával dolgozni, kijavítgatni a bőröket, előkészíteni a szabásra. Ezt követte a rókabőr, és lassan-lassan egyre inkább beleástam magam a szakmába. Az üzletünk hét éve van ezen a helyszínen, korábban a barátok temploma utcájában volt a műhelyünk. Az előző helyszínen édesanyám körülbelül negyven éven keresztül működtette az üzletet, és mi is húsz évig ott tevékenykedtünk.
Hogyan készül egy-egy bunda?
– A bunda elkészítése összetett folyamat. Először a kapott bundát ki kell javítani, mivel sokszor előfordul, hogy a vadászok nem tökéletesen szárítják meg a bőröket. Arra is van módszer, hogy kijavítsuk a kopasz részeket. Miután kijavítottam, kifeszítem, ez a rámázás folyamata.
Ezután összeállítom a színeket, majd kivágom a megfelelő darabokat, és összeállítom a testet. Ezt követően kiszabom a gallért és az ujjakat. Ezt követi a pikírozás, ami azt jelenti, hogy egy zsebvászon anyagot rávarrunk a bundára. Az, hogy milyen bundát készítünk, teljes mértékben a kuncsafttól függ. Ha úgy szeretné, akkor egyenes vagy szűkített modellt készítünk neki, bővebb vagy szűkebb ujjal, gallérral vagy esetleg kapucnival.
Milyen bőröket használnak, és ezeket hol szerzik be?
– A német szűcs kizárólag vadbőrökkel dolgozik, a báránybőrrel a tímár foglalkozik. A rókabőrt vadászoktól szerezzük be, a nyúlbőrt pedig a tenyésztőktől. A bőrök kicserzését is megtanultam, viszont általában előkészített bőrt vásárolunk, vagy elviszem egy olyan kollégámhoz, aki cserzéssel foglalkozik. A nercbőrt külföldről hozatjuk. Az elmúlt évtizedekben nagy változáson ment keresztül ez a szakma. Ha a fejlettebb országokból, például Olaszországból vásároljuk a bőrt, akkor érezhető, hogy a cserzés is mennyit fejlődött, egészen könnyűek a bőrök. Ez nem elhanyagolható szempont, mivel a bundákat elsősorban hölgyek viselik.
Meglátásai szerint mennyire népszerű napjainkban a bunda?
– A bunda újból népszerű, mert meleg, puha és kényelmes. Megfigyelhető, hogy nagy népszerűségnek örvend a mosómedve bundája, amivel találkozhatunk egyszerű télikabátok kapucniján is, és amit műanyagból is készítenek. A férfiak elsősorban bőrkabátot, és bunda esetében irhabundát hordanak. Nekünk nagyon sok megrendelésünk van, persze elsősorban javításokról van szó. Az is megtörténik, hogy hoznak egy régi bundát, és mi egy új modellre szabjuk át, esetleg lerövidítjük, vagy például egy rövid bundából mellényt készítünk.
Néha annyi munkánk van, hogy alig győzzük a feleségemmel. Ez főleg szezonszakma, elsősorban télen végezzük a javításokat, de vannak olyan kuncsaftjaink is, akik nyáron hozzák be a bundájukat. Az egyedi darabokat nyáron készítjük, amikor van rá időnk, ezeket azután kitesszük az üzletben, és megpróbáljuk eladni.
Mit gondol, van jövője ennek a szakmának?
– A szűcsmesterség kihalófélben van. Pedig sok lehetőség van benne, egy-egy szövetkabátot is fel lehet dobni egy-két kiegészítővel, mandzsettával vagy gallérral, amit szőrméből készítünk. Ha legalább az egyik gyerekünk mellénk állt volna, több új bundát készíthetnénk. A távol-keleti, silány minőségű áruval mi sem tudunk versenyezni. Mi Olaszországból a kicserzett, jó minőségű ezüstrókabőrt nem tudjuk annyiért megvenni, amennyiért a távol-keletiek árulják a kész bundát. Ezek elárasztják a piacot, és megfojtanak bennünket. Emellett az állatvédők is ellenünk vannak.
