A kisbajmoki ipari park és vámszabad övezet 2010-ben nyílt meg a befektetők előtt, és jelenleg is több külföldi cég működik a területen, munkát adva több ezer szabadkainak, illetve a környező településen élőknek. Az ipari zóna múltjáról, jelenéről és jövőjéről Újhelyi Ákossal, a szabadkai városi tanács gazdasági ügyekkel megbízott tagjával beszélgettünk.
Hogyan alakult ki a kisbajmoki ipari park?
Újhelyi Ákos (Fotó: Benedek Miklós)
– Gazdaságpolitikánk fő célja, hogy egy olyan gazdasági élet jöjjön létre Szerbiában és ezen belül Szabadkán, amely lehetővé teszi, hogy minél több ember számára biztosítsunk munkahelyet, és a munkavállalók a keresetükből tisztességesen meg tudjanak élni. Emellett nagyon fontos a számunkra, hogy érdemes legyen vállalkozni Szabadkán. Kisbajmokon szerettünk volna egy olyan vámszabad övezetet létrehozni, amely vállalkozóbarát, és egészséges gazdasági környezetet biztosít a cégek számára, ahol a külföldi vállalatok is minél kedvezőbb feltételek mellett tudnak saját tevékenységet folytatni, viszont ez ezen cégek részéről nem kerül pénzbe. A kisbajmoki ipari zóna 2010-ben kezdte meg a működését. Az eddigiek során megközelítőleg 300 millió dinárt ruháztunk be az infrastrukturális fejlesztésekbe. Ebbe beletartoznak az energetikai fejlesztések, a közlekedés, a telekommunikáció, a kanalizáció és a vízvezeték-hálózat kiépítése, a gáz- és elektromos hálózat kiépítése. Ezen beruházásokat az önkormányzat koordinálta, de természetesen nem csak saját eszközökből. Különböző pályázatok útján tartományi és köztársasági forrásból is biztosítottunk pénzeszközöket.
Jelenleg milyen a helyzet az ipari parkban?
– A kisbajmoki vámszabad övezet jelenlegi területe 60 hektár. Ezt pillanatnyilag hét cég lakja be, a Siemens, a Dunkermotoren, az Ametek, a Norma Group, a Continental, a Calzedonia és a Swarovski. Ezen cégek megközelítőleg hatezer embert foglalkoztatnak.
Hogyan történik, illetve történt a befektetők idevonzása?
– Kezdetben rendszeresen részt vettünk különböző vásárokon, kiállításokon, ahol az érdeklődőknek be tudtuk mutatni a területet. Ma már erre nincs szükség, ugyanis híre kelt annak, hogy itt egy jó gazdasági környezet található, és mára a beruházók fordulnak hozzánk. Mi fogadjuk őket, feltérképezzük, hogy milyen lehetőségek vannak számukra, és ők ennek tudatában döntenek arról, hogy beruháznak-e Szabadkán vagy sem. Elmondhatjuk, hogy nagyon sok az érdeklődő, és ma már megtehetjük azt, hogy válogatunk közülük. Az a célunk, hogy olyan befektetőket találjunk, akik elsősorban nem fizikai munkásokat keresnek, hanem magasan szakképzett munkaerőt szeretnének alkalmazni. Számunkra ez egy nagyon fontos kitétel.
Van-e kilátás új beruházókra?
Az ipari parkban jelenleg hét cég működik (Fotó: Gergely Árpád)
– Hamarosan egy új lakó fog beköltözni az ipari parkba. Az olasz Caminada cég tavaly kezdte el kiépíteni a körülbelül 2000 négyzetméteres termelési csarnokát. Várhatóan az idei év első felében befejeződnek a munkálatok. A cég egyébként fröccsöntött műanyag termékeket fog gyártani az elektromos ipar számára. Ötven embert fognak alkalmazni. Az említett csarnok csak a beruházás első fázisa, várhatóan a jövőben újabb termelőcsarnokot építenek majd fel. A vámszabad övezetben lassan elfogynak a szabad területek, ezért az általános városrendezési terv alapján előirányoztunk még egy, megközelítőleg 50 hektáros területet a jelenlegi ipari övezet mellett. A jövőben ezt szeretnénk majd infrastrukturálisan felszerelni, és ide várjuk majd az új beruházókat.
Vidékünkön nagy problémát jelent a munkaerőhiány. A kisbajmoki ipari övezetbe költöző külföldi cégek találnak megfelelő számú munkást?
– A 2017-es évi decemberi statisztikai adatok alapján Szabadkán a munkanélküliség körülbelül húsz százalékos, ami megközelítőleg 11 500 főt jelent. Ennek legnagyobb hányadát az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők teszik ki, a teljes szám több mint negyven százaléka négy osztállyal rendelkezőkből áll. Az egyetemet végzett munkakeresők száma ezer főre tehető. Merítési lehetőség tehát van. Amennyiben a munkaadó azzal a kéréssel fordul felénk, hogy szeretne átképzést szervezni, akkor mi ezt támogatjuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal karöltve.
Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőknek milyen lehetőségeik vannak elhelyezkedni?
– Az ipari övezetben lévő munkahelyek száma jelenleg telítve van, de a terület bővítésével lehetőség nyílik arra is, hogy olyan cégek is letelepedjenek, amelyeknek alacsonyabb iskolai végzettségű munkaerőre is szüksége van. Ez is egy lehetőség, viszont azt gondolom, hogy ezen a téren az oktatás is besegíthetne, a felzárkóztatás és az átképzés megszervezésével. Ha az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőket be tudnánk kapcsolni az oktatásba, és legalább középiskolai végzettséget tudnánk nekik biztosítani, akkor a foglalkoztatásuk is könnyebben valósulna meg.
Sok esetben hallhatunk arról, hogy az ipari parkban dolgozók nem megfelelő körülmények, illetve nem megfelelő bérezés mellett dolgoznak. Hogyan lehet erre megoldást találni?
– Valóban vannak ilyen visszajelzések. Személyes véleményem az, hogy a munkaadókban sokkal nagyobb fizetési potenciálok vannak, mint amit ténylegesen kifizetnek. Azt gondolom, hogy fokozatosan nekik is rá kell jönniük arra, hogy ahhoz, hogy megőrizzék a jelenlegi szakképzett munkásaikat, meg kell emelniük a béreket. Szabadka szociális és gazdasági bizottságának egyik célkitűzése, hogy megfelelő bérezést harcoljon ki és érjen el a munkaadóknál, illetve hogy a munkavállalóknak olyan feltételeik legyenek, amelyeket egyébként a törvény előír. Ezen bizottság tagjai az önkormányzat és a különböző szakszervezetek képviselői mellett a munkaadók egyesülete is.
