Egy-egy múzeum jelentős helyet foglal el egy adott terület, település művelődési életében. Különösen igaz ez többnemzetiségű közegben, hisz ezen intézmények feladata a múlt értékeinek feltárása, ápolása és bemutatása a közösség tagjainak, és így végeredményben egymás megismerését segítik elő. A digitális kor nagy kihívások elé állította és állítja jelenleg is a múzeumokat, de elhivatottsággal, odafigyeléssel és természetesen megfelelő anyagi támogatások segítségével nem teljesíthetetlen feladat megfelelni azoknak.
A Szabadkai Városi Múzeum kedden ünnepelte fennállásának hetvenedik évfordulóját, és az intézmény is azon fáradozik, hogy a hagyományokra építve, de a mai igények szerint szólítson meg fiatalokat és időseket egyaránt.
A Városi Múzeum története a 19. század végéig nyúlik vissza, ám hivatalos formában a jelenlegi néven 1948 óta létezik. Hetvenéves története során az intézmény több helyszínen is működött, a Raichle-palotában, a városháza épületében, majd 2008-ban költözött az egykori Minerva nyomda épületébe, ahol azóta is működik.
A múzeum fennállásának hetvenedik évfordulója alkalmából kedden egy ünnepséget tartottak, amely a helybeli zeneiskola tanulóinak játékával kezdődött. Ezt követően Slavko Spasić, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa – ICOM szerbiai Nemzeti Bizottságának elnöke gratulált a múzeum munkatársainak, és szólt az egybegyűltekhez. Mind mondta, a múzeumoknak branddé kell válniuk, és nagy szerepet kell betölteniük egy-egy régió kulturális-turisztikai kínálatában.
– A kultúra nem lehet költség, és nem mondhatjuk, hogy a költségvetés terhére működik, hanem fontos szegmense a gazdasági fejlődésnek. Ennek érdekében pedig szükség van a múzeumok fejlesztésére és folyamatos népszerűsítésére – fogalmazott Spasić.
Az ICOM képviselőjét követően Miroslava Babić, a szabadkai városi tanács művelődéssel megbízott tagja mondta el ünnepi köszöntőjét. A tanácsos kifejtette, a múzeum összeköti a tegnapot és a mát, a mögöttünk lévő és az előttünk álló időt, valamint biztosította a jelenlévőket arról, hogy a városi vezetés a továbbiakban is támogatja az intézményt a kitűzött céljai elérésében.
A harmadik felszólaló Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója volt, aki emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt, amikor a múzeum beköltözött a jelenlegi épületébe, reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az intézmény munkája kiteljesedhet, hogy Szabadka kincseit, tárgyi és szellemi emlékeit szakavatottan, megfelelő körülmények között hosszú ideig őrizni és gondozni tudja. Mint Hulló megjegyezte, ennek egy része az azóta eltelt idő alatt meg is valósult:
– A korábbihoz képest tíz évvel ezelőtt egészen más munka kezdődött el. Korszerű tárolókban, korszerű állománymegőrzés és adatfeldolgozás indult, és a Wikimediának köszönve hamarosan tárgyak és dokumentumok egész sora lesz elérhető a világhálón is. A nagyközönség számára az állagmegőrző múzeumi munka ugyan nem sokat mond, ellenben nagy érdeklődés övezi kiadói és kiállítói tevékenységünket. Az új környezetben nagy volumenű szerzői kiállítások egész sora valósulhatott meg, és a termek beosztásának köszönhetően az érdeklődők több tematikus kiállítást is láthatnak egy időben – fogalmazott az igazgató. Hulló továbbá beszélt arról is, hogy tevékenységük Belgrád, Budapest és Zágráb kisugárzásában valósul meg, és eddig több külföldi múzeummal is sikerült együttműködniük, közös európai uniós projektumokat megvalósítaniuk. Hulló szót ejtett arról is, hogy az intézménynek máig nem sikerült állandó tárlatot létrehoznia, hisz mindeddig nem állt rendelkezésükre olyan anyagi keret, hogy az öt nagy gyűjteményük tárgyait korszerű kiszerelésben be tudták volna mutatni, de a jövőben talán erre is sor kerülhet.
– A múzeum köztudomásúan múlt-orientált intézmény, de fontosnak tartjuk, hogy megtaláljuk helyünket és szerepünket a társadalmunkat érintő aktualitásokban is – mondta Hulló István.
A rendezvény zárómozzanataként a résztvevők megtekinthették a múzeum hetvenéves történetét feldolgozó film egy részletét.