Tavaly Szabadkán 619 házasságot kötöttek. Ennek legnagyobb részét természetesen a szabadkaiak, viszont szép számban érkeznek érdeklődők más településekről, Újvidékről, sőt még Belgrádból is, mivel a városháza attraktív helyszínnek számít. A házasságok jelentős hányada azonban válással végződik. A pszichológus szerint erre az lehet a magyarázat, hogy a párkapcsolatoknak sok árnyoldala is van.
Az utóbbi időben sokat hallunk arról, hogy egyre kevesebb a házasságkötés, és hogy a fiatalok egyre később döntenek a házasságkötés mellett. Erről és a házasságkötést érintő egyéb kérdésekről beszélgettünk Kobrehel Aranykával, Szabadka Város anyakönyvi hivatalának anyakönyvvezető-helyettesével, a házasságkönyv vezetőjével.
– Az esküvők száma az utóbbi években nem változott, 2017-ben például csak kettővel volt kevesebb mint 2016-ban. Az idén valószínűleg ennél több lesz, hisz megszűnt a kelebiai helyi irodánk, így az ott élők is hozzánk kerülnek. Az idén eddig 130 esküvő volt, de ezek nem mindegyike volt házasságkötés, mivel volt több utólagos bejegyzés, ami azért szükséges, mert például külföldön kötöttek házasságot a felek. Ami a házasságkötő felek életkorát illeti, elmondható, hogy a nők általában 28–32, míg a férfiak 30–34 éves korukban kötnek házasságot. Ez több, mint a korábbi években, évtizedekben. Egyre több az olyan személy, aki elvált és újraházasodik, sőt olyan is van, hogy ugyanazok kötnek még egyszer házasságot. A házasságkötés szempontjából a május és az augusztus a legnépszerűbb. Ezekben a hónapokban a szombat délutánok esetében már nincs egy szabad időpontunk sem. Akik mégis ezen két hónap valamelyikében szeretnének házasodni, azok már csak a délelőtti, vagyis a 13 óra előtti időpontok közül tudnak válogatni. Mi december 15-én kezdjük az időpontok lefoglalását a következő évre. Akik nem foglaltak időben időpontot, azoknak érdekes lehet még a vasárnap, amit az utóbbi időben egyre többen választanak. Arra is lehetőség van, hogy szerdán kössenek házasságot a felek, ez is nagyon népszerű azok között, akik nem szeretnének nagy lakodalmat – fogalmazott Kobrehel.
Az anyakönyvvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a helyi irodákban, ha kis mértékben is, de csökkent a házasságkötések száma, viszont Palicson az elmúlt két évben megugrott az esküvők száma. Ez mindenekelőtt az attraktív helyszínnek és az újonnan megnyílt éttermeknek köszönhető.
Kobrehel szót ejtett arról is, hogy a házasulandó feleknek milyen dokumentumokra van szükségük.
– A jelentkezés alkalmával a házasulandó feleknek csak a személyi igazolványukat kell magukkal hozniuk, mivel a szükséges dokumentumokat hivatalból be kell szereznünk. Külföldi állampolgárok esetében szükség van a születési anyakönyvi kivonatra, valamint egy bizonylatra, amely igazolja, hogy az adott személy nem él házasságban, illetve hogy nincs törvényi akadálya a házasságkötésnek. A jelentkezés alkalmával megcsináljuk a kötelező jegyzőkönyvet, megbeszéljük, hogy melyik vezetéknevet szeretnék használni, illetve, hogy hol szeretnének házasságot kötni, és hogy igényelnek-e zenei kíséretet – mondta Kobrehel.
Maga az esküvő ingyenes. A városháza kisterméért nem kell fizetni, viszont a díszterem használata 6400 dinárba kerül zenei kísérettel együtt. Zenei kíséret a kisteremben is igényelhető 1100 dinárért. Ami drágább, az a terepre való kiszállási díj, ez 19 100 dinár. A beteg személyek és az idősek számára ez utóbbi ingyenes, amennyiben rendelkeznek megfelelő orvosi bizonylattal. Fontos elmondani, hogy terepre csak akkor tudnak kimenni, miután a városházán minden esküvő befejeződött, tehát az esti órákban. Az anyakönyvi hivatal erről nem vezet külön statisztikát, de a terepi házasságkötések száma növekszik.
A több száz esküvő mellett azonban a városban magas a válások száma. A szabadkai Alapfokú Bíróság subotica.com internetes hírportál által közzétett adatai alapján 2017-ben összesen 559 válás történt, tehát kijelenthetjük, hogy a házasságok jelentős hányada válással végződik.
Lapunk kérésére Papp Ágota pszichológus beszélt a házasság, illetve a válás pszichológiai aspektusairól. Mind mondta, a házasság terén is nagy változások közepette élünk. Ez összefüggésben van a társadalmi viszonyok megváltozásával, az emancipációval, a krízisek újszerű megoldásaival, a korszerű neveléssel.
– A házasságkötések időpontja észrevehetően kitolódott. A fiatalok egy része számára a házasság másodrendűvé vált, sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a karrierépítésre, különböző önmeghatározási, önmegvalósítási folyamatokra, és csak akkor lépnek házasságra, amikor mindezeket a folyamatokat lezárták – mondta Papp.
Ami a válást illeti, a pszichológus kifejtette, ez azzal van összefüggésben, hogy a párkapcsolatoknak sok árnyoldala is van. A társadalmi fejlődés és a jog lehetővé tette a válás intézményének megszületését, aminek létjogosultságát az is bizonyítja, hogy egy válást követően a felek akár sikeres párkapcsolatot is kialakíthatnak más személyekkel.
– Mivel megnőtt a válások száma, a társadalom kevésbé bélyegzi meg azokat, akik kilépnek a házasságból, és ilyenformán a tétje is kisebb. Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy egy hosszabb házasság, akár negyven év együttlét után döntenek a felek a válás mellett. Ennek több oka lehet, de én úgy látom, hogy ez a személyiségfejlődéssel is összefüggésben állhat, hisz megtörténhet, hogy a férfi vagy a nő úgy gondolja, hogy nem ezt akarta, vagy nem ott tart, ahol szeretné. Mindezek mellett egy válást, egy veszteséget nem lehet megúszni fájdalom és szomorúság, bánat nélkül. De hogy létezik „a házasságon túl is élet” az visszaigazolódni látszik, és mivel egyre több az elvált, az ilyen személyek kapcsolata nagyobb eséllyel jön létre – fogalmazott Papp Ágota.
