A zsinagóga szó görög eredetű, gyűléshelyet, gyülekezeti házat jelent, és a zsidóság vallási és közösségi életének központját takarja. Korábban a zsinagóga több funkciót töltött be, de a 18. századtól funkciói beszűkültek, és egyre inkább az imák házává kezdett válni. Ahhoz, hogy az épület elláthassa vallási funkcióit, elengedhetetlen, hogy az épületben, az erre a célra kijelölt tartóban, elhelyezzék a Tórát.
A zsinagóga előreláthatóan május második felétől látogatható lesz egyénileg és csoportosan, a meghatározott nyitvatartási idő alatt (Fotó: Gergely Árpád)
A szabadkai Zsinagógát 1902-ben szentelték fel. A huszadik század történelme jócskán rányomta bélyegét a szecessziós építményre. Európa második legnagyobb zsinagógájának felújítási munkálatai évtizedekkel ezelőtt elkezdődtek, de az intenzív restauráció csak 2012-ben kezdődött el. A felújítás 2018-ra be is fejeződött, és március 26-án, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia államfője jelenlétében felavatták az épületet. Az épület újraszentelésére azonban még várni kellett, és hétfőn, a Tóratekercseknek a Zsinagógában való elhelyezésével ez is megtörtént. Az ünnepélyes aktusra megtelt a Zsinagóga épülete, és számos magas rangú egyházi és világi személy is jelen volt az eseményen. Isak Asiel, Szerbia főrabbija felszólalásában egy gondoskodó anyához hasonlította a szabadkai Zsinagógát:
– Tételezzük fel, hogy a Zsinagóga egy gondoskodó zsidó anya, aki hosszú évtizedeken keresztül figyelemmel kísérte gyermekeit, és akkor a fájdalomtól elnémult. Elnémult, hisz ami 1944-ben itt történt, olyannyira megrázta, hogy úgy tűnt, soha többet nem fog tudni felépülni. Vele együtt egész Szabadka elnémult. De ma ez a gondoskodó anya, a szabadkai Zsinagóga szíve megdobban a boldogságtól. Az anya hozzászokott ahhoz, hogy ez az épület üresen áll, és a csend az alapvető állapota. De ma újra énekkel telik meg az épület, az épület amely nemcsak a zsidó közösségé, hanem egész Szabadkáé – fogalmazott Isak Asiel, aki arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Izrael állama az idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját. A rendezvényen a Jeruzsálemi Kántor Kórus tradicionális zsidó énekeket adott elő.
Újságírói kérdésre Szabados Róbert, a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke kifejtette:
A Jeruzsálemi Kántor Kórus tradicionális zsidó énekeket adott elő (Fotó: Gergely Árpád)
– A szerbiai zsidóság részére ez egy rendkívül jelentős pillanat. Egy negyvenéves út végére értünk, hisz a Zsinagóga felújítása körülbelül azóta tart. Mint ismeretes, a szabadkai zsidóság az épületet akkor a városnak adta át, hisz nem tudott egy ekkora épületről gondot viselni. Már a felújítási munkálatok befejeződése is rendkívüli jelentőségű, hisz visszatérhetünk a hagyományainkhoz, a hitünkhöz. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a zsidóság mit tett az ország felemelkedése érdekében, a Zsinagóga újraszentelése tehát nemcsak a zsidóság, hanem az egész ország ünnepe – mondta Szabados, akitől azt is megtudtuk, hogy a jövőben a Zsinagóga különböző rendezvények színhelye lesz, illetve, hogy az épület előreláthatóan május második felétől látogatható lesz egyénileg és csoportosan a meghatározott nyitvatartási idő alatt.
A Tóra ünnepélyes elhelyezése mellett átadták a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Mazsihisz ajándékát, egy három méter magas, fémből készült hanukiát, egy kilenckarú gyertyatartót. A Mazsihisz elnöke, Heisler András, a médiának elmondta:
– Hozzám személyesen is közel áll az épület, hiszen az egyik sógorom szabadkai, és sokat jártam itt, amikor ez az épület szinte romokban volt. Annyira rossz állapotban volt, hogy a lehullott kövekből egy darabot elvittünk Budapestre, ahol a nagyapám sírjára helyeztük. Akkor úgy gondoltuk, hogy ez lesz az utolsó emlék a szabadkai Zsinagógáról. Szerencsére nem így történt. Úgy gondolom, ez a zsinagóga szolgálni fogja a szabadkai zsidó közösséget, de ugyanúgy a nem zsidó közösséget is, magyarokat, szerbeket egyaránt, és remélem, hogy ez az együttélés házává fog válni – nyilatkozta Heisler.
A hanukiáról szólva a Mazsihisz elnöke kifejtette:
– Hanuka alkalmával a hanukia meggyújtásával a zsidók egyfajta csodát ünnepelnek. Úgy gondolom, hogy ez szimbolikus, hisz az is egy csoda, hogy ez a zsinagóga újra ilyen állapotban van – fogalmazott Heisler András.
