Szőke Tamást akkor ismertem meg, amikor a Mara Amatőr Színház egyik nyilvános próbájára ellátogattak a topolyai Mezőgazdasági Iskola diákjai. A társulat éppen nagy gondban volt, hisz nem találtunk senkit, aki elvállalta volna a fény- és hangtechnikus szerepét. Ezt el is mondtuk a próbán, és biztattuk a fiatalokat, hogy amennyiben kedvet éreznek hozzá, bátran jelentkezzenek. Tamás azonnal jelentkezett, és utána két előadás erejéig a társulat talpraesett technikusaként tevékenykedett. Időközben kiderült, hogy Tamás nagy ló- és lovassport-rajongó. Edzésről jött próbára, előadás után sietett haza, mert másnap versenye volt. Két év után azonban sajnos el kellett hagynia a Marát, hisz Magyarországon állt munkába. Jelenleg egy lovardában dolgozik, és a Facebookon látható képei és bejegyzései alapján a lehető legjobb helyen van. Tamás a május 19-én megrendezésre kerülő 6. Vajdasági Vágtán Szabadka képviseletében áll rajthoz. Ennek apropóján beszélgettem vele.
Mióta foglalkozol lovakkal? Hogyan kerültél kapcsolatba velük?
– Ez a történet egészen kicsi koromig nyúlik vissza, ugyanis nálunk az egész család versenylovakkal foglalkozik. Ennek köszönhetően igen régóta jelen vagyok a lóversenyeken, a pályákon, ha másképp nem is, nézőként mindenhol ott voltam, mindenhova elkísértem édesapámat. Idővel én is kipróbáltam a lovaglást. Nagyon megtetszett, és a mái napig ezzel foglalkozom.
Kishegyesi származású vagy. A faluban milyen edzési lehetőségek voltak?
– Otthon versenylovakkal foglalkozunk, de az egészen más, mint a vágta, hisz az ügetőversenyek világában vagyunk jelen. Viszont a felkészülési lehetőségek rosszak. Körülbelül tíz éve nincs olyan pályánk, ahol rendesen tudnánk gyakorolni.
Nálad a lovaglás több mint egy hobbi. Ez a munkád is.
– Igen. Miután befejeztem a középiskolát, munkába álltam Zobnaticán. Ott munkalovasként kezdtem dolgozni, de a bérezéssel nem voltam megelégedve. Kaptam egy jobb ajánlatot Magyarországról, amit el vállaltam, és jelenleg is itt dolgozom.
Mit csinál egy munkalovas? Miből áll egy napja?
– Ez azt jelenti, hogy a versenylovakat készítem fel a versenyekre. A napunk a reggeli etetéssel és itatással kezdődik. Ezt követően a tréner megmondja, hogy ki melyik lóval fog dolgozni. Volt olyan nap, hogy 4-5 lovat is lovagoltam. A tréner utasításait követjük, ő az, aki meghatározza, melyik lóval mennyit kell dolgoznunk. A lovakat munka után lemossuk, és amikor az egésszel végeztünk, még egyszer átnézzük őket. Végül az esti etetéssel zárjuk a napot. És természetesen a versenyekre is elkísérjük a lovakat.
Több alkalommal is jelen voltál a Vajdasági Vágtán. Milyen szerepeid voltak eddig?
– Lovasként még nem vettem részt a Vajdasági Vágtán. Cékus Árpádéknak segítettem több alkalommal, mint felvezető, mint lóápoló. Tehát csak kisegítő szerepeim voltak. A munkatársam, Nagy Arnold, aki tavaly is versenyzett, és harmadik helyezést ért el a Nemzeti Vágta budapesti döntőjében, kérdezte meg, hogy az idén volna-e kedvem versenyezni a Vajdasági Vágtán. Arnold a Fantázia nevű lóval versenyzett. A ló tulajdonosának több lova is van, és keresett egy új lovast. Úgy gondoltam, hogy ha már megadatott a lehetőség, akkor elvállalom.
Mit lehet tudni a lóról, amelyikkel versenyzel majd? Volt alkalmad edzeni vele?
– A neve Amazon, ő egy ötéves magyar sportló. Egy pej kancáról van szó. Az óbecsei ménesben van, de a temerini Szabolcski Roland tulajdona. A múlt héten találkoztam és edzettem vele. Azt kell mondanom, hogy ígéretesnek tűnik, kicsit ugyan temperamentumos, de a trénere sokat vár tőle. Én is úgy láttam, hogy erős és van esélye a jó eredmény eléréséhez, azután majd meglátjuk, hogy alakul. Sajnos a munkám miatt azóta nem volt alkalmam találkozni Amazonnal, de a jövő héten muszáj lesz 2-3 alkalommal együtt edzenünk, hogy kicsit megszokjuk egymást. Természetesen én is jobban örültem volna annak, ha többször tudunk együtt edzeni, de most ennyivel kell beérnünk.
