A kecsketejnek és a belőle készült termékeknek köztudomásúan számos pozitív hatása van az emberi szervezetre, többek között immunerősítő, emellett kiváló fehérje- és kalciumforrás.
A Márki-tanya Hajdújárás és Palics között helyezkedik el. A 19. század végén kialakított tanya természetvédelmi területen fekszik, illetve a nemzetközi autóút a közvetlen közelében keresztezi a regionális utat. A helyszín ideálisnak tűnik a falusi, pontosabban tanyasi turizmus számára. Talán ezt felismerve indította el Ubori Endre és felesége, Melinda a Marki's Farm elnevezésű vállalkozást, amelynek fókuszában a kecsketenyésztés, illetve a kecsketej és a belőle készített termékek népszerűsítése és árusítása áll. A házaspár jelenleg mellékállásban foglalkozik kecsketenyésztéssel. Endre szobafestőként dolgozik, míg Melinda egy biztosítótársaság alkalmazottja, így a munkaidő előtt, illetve után tudnak foglalkozni a kecskékkel és a sajtkészítéssel. A vállalkozás körülbelül egy hónappal ezelőtt indult útjára. Ennek apropóján beszélgettünk Ubori Endrével.
Honnan jött az ötlet, hogy kecsketejjel, illetve kecskesajttal foglalkozzanak?
Minél tovább tárolják, annál finomabb lesz a sajt (Fotó: Gergely Árpád)
– Mivel tanyán élünk, úgy éreztük, kézenfekvő, hogy állatokat tartsunk. A szüleim szintén tartottak kecskét, így mi is belevágtunk. Kezdetben csak néhány kecskénk volt, de lassan sikerült megnövelni az állományt, és most 22 kecskét tartunk, ebből kilencet fejünk. Édesanyám felmenői több generáción keresztül éltek ezen a tanyán. A vállalkozásunk is innen kapta a nevét, ugyanis édesanyám Márki-lány volt, és a tanyát is Márki néven ismeri mindenki. Először csak a tejet árultuk, de amit nem sikerült eladnunk, azt két napon belül fel kellett használnunk, és akkor jött az ötlet, hogy csináljunk belőle olyan terméket, amely akár évekig is elállhat. Azt tudni kell, hogy a kecsketej szezonálisnak mondható, hisz körülbelül 8 hónapig lehet intenzíven fejni egy-egy kecskét. Volt egy rosszabb állapotban lévő istállónk, amit mindenféleképpen át kellett építenünk, és úgy döntöttünk, hogy úgy alakítjuk át, hogy valami haszon is legyen belőle, hisz már régóta keressük a lehetőséget, hogy vállalkozásba fogjunk, hogy ne kelljen életem végéig szobafestőként dolgoznom. Sajtkészítéssel azóta próbálkozom, amióta vannak kecskéink. Nagy gondot okozott, hogy nem volt megfelelő tárolóhelyiségünk.
Hogyan sikerült kiépíteni a vállalkozást?
– Mindent önerőből építettünk fel. A tartományi szerveknél tudtunk volna pályázni tejfeldolgozó építésére. A pályázat kiírásában azonban az szerepelt, hogy 50 négyzetméternél nagyobb alapterületű épület szükséges hozzá. A mi épületünk körülbelül 36–38 négyzetméter, és mivel természetvédelmi területen fekszik, nem bővíthetem, nem építhetek hozzá, így le kellett mondanunk a pályázás lehetőségéről. Többek között egy olyan helyiségre volt szükségünk, ahol érlelhetjük a sajtokat, ahol tökéletes körülmények vannak, 96 százalékos páratartalom és 12 °C hőmérséklet, valamint folyamatosan szellőztetni tudunk, mivel a sajtok oxigént használnak. Az épületet két évvel ezelőtt kezdtem kiépíteni, a belső része tavaly készült el, és ősszel adtuk át a kérvényt, hogy bejegyzett családi gazdaságként tudjunk működni. Az engedélyt az idén kaptuk meg, és körülbelül egy hónappal ezelőtt kezdtünk el hivatalosan foglalkozni a dologgal.
Említette, hogy sajtkészítéssel korábban is próbálkozott. Honnan tanulta meg?
A kecskék nyáron elsősorban legelnek (Fotó: Gergely Árpád)
– A sajtkészítést autodidakta módon tanultam meg. Az interneten sok videót néztem meg, amire azért volt szükség, mert egy-egy felvételen nem mondanak el mindent, és több videó nyomán állítottam össze egy receptet, és sok gyakorlásra volt szükség, mire tényleg olyan lett a sajt, amilyennek mi elképzeltük. Viszont azt is el kell mondani, hogy a sajtkészítést soha sem lehet tökéletesen megtanulni, hiszem azt, hogy emellett fogok tanulóként megöregedni. Kézműves érlelt sajtot a környéken senki sem készít, ezért nem is tudjuk mihez hasonlítani a termékeinket. A sajtjainkat nem ízesítjük, csupán sót használunk a készítésükhöz. Amiből a legtöbbet készítünk, az az úgynevezett comté jellegű sajt, ami Franciaország egyik tájegységére jellemző, és amit mi hegyi sajtnak nevezünk. Ez egy baktériumnak köszönheti az ízét. Emellett ementálit és parmezánt készítünk.
A takarmányt egyedül termelik meg?
Ubori Endre (Fotó: Gergely Árpád)
– A kecskék nyáron elsősorban legelnek. A takarmányt vásároljuk. Egy kisebb darab földet bérlünk, de azon kívül nem foglalkozunk földműveléssel. Télen is ki szoktam engedni őket legelni, hisz a kecske olyankor is tud találni élelmet magának.
A kecsketej és sajt mellett mással is foglalkoznak?
– A sajtkészítésnek sok mellékterméke van. Sajtot minden másnap készítünk, és körülbelül 35–40 liter tejet dolgozunk fel ilyenkor, és ekkor sok savó is keletkezik. Éppen ezért mangalicákat is tartunk. Ők végeredményben a savón nőnek meg. Ha nem volnának disznóink, a savót kiöntenénk, és az állítólag a talajnak sem jó. Tehát amellett, hogy megtermeljünk magunknak a húst, a környezetet is védjük. A tanyát úgy újítottuk fel, hogy kisebb társaságokat, csoportokat tudjunk fogadni. Megkóstolhatják a termékeinket, körbenézhetnek a gazdaságban. Nem akartunk múzeumot csinálni, de összegyűjtöttük a padláson talált dolgokat, ezekkel rendeztük be, hogy jellegzetes hangulata legyen, és hogy idevonzzuk az embereket.
Új vállalkozásként hol és hogyan tudnak bemutatkozni?
A Márki-tanya természetvédelmi területen fekszik (Fotó: Gergely Árpád)
– Most indítottuk a vállalkozást, és igyekszünk odafigyelni a reklámra is. A környékben sok rendezvény van, amelyeken szeretnénk megjelenni. Például a palicsi szüreti napokra is szeretnénk eljutni, ahol az Észak-vajdasági Földműves Egyesület standján lehetőségünk lesz kiállítani. Emellett az interneten próbáljuk népszerűsíteni a termékeinket, van saját Facebook-oldalunk, illetve szórólapokat is készítünk. Igyekszünk azt is kihasználni, hogy a farm az út mellett helyezkedik el, és felhívni az autósok figyelmét.
A közeljövőre vonatkozóan milyen terveik vannak?
– A terveink között szerepel a kecskeállományunk növelése, de mindenekelőtt fajtaváltást szeretnénk kieszközölni. Eddig javarészt egyszerű házi kecskékkel foglalkoztunk, de váltani szeretnénk az anglo-núbiai fajtára, mivel az tejtermelésre jobban megfelel. Több tejet ad, amelynek magasabb a zsír- és fehérjetartalma is, emellett jobban bírja a nagy melegeket. Viszont jobban oda kell figyelni az abrakoltatására is. Emellett most kísérletezünk a roqueford jellegű márványsajt készítésével, 3-4 hét múlva megtudjuk, hogyan sikerült az első adag.
