Madarat nem csak tolláról

Nagy hagyománya van a Ludasi-tó partján minden évben megrendezésre kerülő ökológiai tábornak, amelynek központjában kezdetek óta a madárgyűrűzés áll. A tábort a Riparia Természetbarátok Egyesülete és a Palics–Ludas Közvállalat szervezi. A rendezvény keretein belül július közepétől augusztus végéig szinte szünet nélkül több csoportban folyik a tudományos-ismeretterjesztő munka, amelyben a szakembereken kívül természetesen a fiatalok, az általános és középiskolás korosztály tagjai is részt vesznek. A természetbarátok hat váltásban végzik a madárgyűrűzést. Vasárnap óta a harmadik váltás tagjai tartózkodnak a táborban.

Lapunk kérésére Ágoston Attila állatorvos, madarász, gyűrűző elmondta, hogy az idei a harmincötödik olyan év, amikor madárgyűrűző tábort szerveznek.

– Az idő az eddigiekben kedvező volt, viszont valami okból kifolyólag kevesebb madarat fogtunk, mint a korábbi évek azonos időszakában, ami azt jelenti, hogy míg korábban napi 150–200 madarat fogtunk, addig az idei évben ez a szám 70–80. A Ludasi-tó vize magas, az esőzések alapján egy jó évünk kellett volna, hogy legyen. Ami a fajösszetételt illeti, hasonló a korábbiakhoz, a leggyakoribbak a nádiposzáták, emellett nagyobb számban fogunk még barkós cinegét, nádi rigót is – fogalmazott Ágoston, akitől azt is megtudtuk, hogy a madárfogó hálók 25 éve ugyanazon a helyen találhatóak. Összesen 14 darab 12 méter hosszú hálót feszítettek ki, és a kora reggeli óráktól kezdve folyamatosan ellenőrzik azokat, egészen a hálók összehúzásáig, aminek időpontja az időjárási körülmények függvényében változik, de a nagy melegekben délelőtt 10 óra után már nem fognak madarakat. Az ornitológiai hálók összecsukását követően a táborlakók visszavonulnak a táborba, ahol különböző szakmai előadásokat, csoportmunkákat szerveznek a fiataloknak, ugyanakkor a szórakozásra is odafigyelnek, napról napra újabb és újabb játékokkal lepik meg a résztvevőket, de a horgászás és a fürdőzés sem marad ki.

Gergely József, lapunk munkatársa a kezdetek óta jelen van a Ludasi-tavi madárgyűrűző táborban, és ezúttal is táborvezetői minőségében vesz részt a rendezvényen. Tőle tudtuk meg, hogy a nyári táborok mellett októberben is három héten keresztül foglalkoznak madárgyűrűzéssel. Gergely elmondása szerint a tábor története során körülbelül 120 faj egyedeit sikerült befogniuk, és körülbelül 130 000–140 000 madarat gyűrűztek meg. A munka során több olyan madárfajt is befogtak, amelynek vidékünkön való jelenlétét korábban nem dokumentálták, ilyen például a törpesármány vagy a barna füzike.

A madarak mellett a jelenlegi váltás tagjai külön szekcióban foglalkoznak a hüllőkkel, ők teknősbékákat fognak ki, méréseket végeznek rajtuk, valamint megjelölik őket. Az elmúlt napokban több, mint 20 mocsári teknőst sikerült megfogniuk, köztük egy olyat is, amit 2011-ben már megjelöltek. Ez utóbbi esetében figyelték meg azt a kutatók, hogy a teknősbékák igen lassan nőnek, hisz ez alatt az idő alatt mindössze 10–20 grammal lett nehezebb. A fentebb említett kutatások mellett többek között botanikai és rovartani kutatások is folynak egy-egy váltásban.

A jelenlegi váltásban 15 táborlakó van. Ez a szám váltásonként változik, az előzőben például körülbelül negyvenen voltak, akkor családi csoportok is voltak, szülők és gyerekek együtt vettek részt a munkában. A következő csoportban zömében szerb ajkú fiatalok vesznek részt.

A szabadkai Kollár Laura immár harmadik éve vesz részt a madárgyűrűző táborban:

– Amiért újra és újra visszatérek a táborba, az az, hogy nagyon szeretem a természetet és szeretek madarászni. Amit itt megtanulok, az néha segít az iskolában, például a biológia órákon. Szeretnék a jövőben is részt venni a táborban, de azon még nem gondolkodtam, hogy magam is megtanuljak gyűrűzni – mondta Laura.

A visszatérő táborozók mellett természetesen újak is vannak. Ilyen a zentai Horváth Ervin is:

– Szeretem a természetet és a biológiát, azon belül is a madarakat, és amióta itt a táborban még jobban megismertem őket, még inkább kedvelem őket. A tanulásban sokat segítenek az előadók, akik tapasztaltak és nagyon segítőkészek, és a fiatalságnak kedvet adnak a madarászáshoz. Az eddigiek során például azt is megtanultam, hogy a madarakat hogyan kell kiszedni a hálóból, és hogy a gyűrűzőnaplóba hogyan és milyen adatokat kell beírni – mondta el lapunknak Ervin.