2024. november 22., péntek

A friss gyümölcstől az elismerésekig

A jó pálinka alapja a jó alapanyag – Az idén is megrendezik a királyhalmi pálinkaversenyt

A február elején Bácskossuthfalván megtartott nemzetközi pálinkaversenyen a legjobb pálinkának járó elismerést a királyhalmi Kovács Róbert érdi bőtermő fajtából készült meggypálinkája érdemelte ki. A termelő, aki a pálinkái alapanyagát képező gyümölcsöt is maga termeszti, tagja a zentai székhelyű Szent Miklós Pálinka Lovagrendnek, amely az egyetlen ilyen jellegű lovagrend Szerbiában, ugyanakkor pálinkabíraként is tevékenykedik. Vele beszélgettünk gyümölcstermesztésről, pálinkáról, valamint a tavaly első ízben megrendezett királyhalmi pálinkaversenyről.
– Miután leszereltem, átvettem a szüleim gyümölcsösét, mivel ők akkor már idősek voltak. Ők sem voltak nagytermelők, és én azt folytattam, amit ők csináltak. Akkor még pálinkafőzéssel nem foglalkoztunk, persze apám főzött pálinkát, de az ő esetében szóba sem került, hogy versenyekre járjon. Kezdetben a gyümölcstermesztés mellett kőműveskedtem is, de mindig arról beszéltünk, milyen jó lenne annyira felfejleszteni a gyümölcstermesztést, hogy ne kelljen mással foglalkoznom. Ez szerencsére meg is valósultt, és időközben a piacokon egyre többen érdeklődtek a pálinka iránt, és mivel kazánunk volt, elkezdtünk pálinkát főzni. Az italokra sok pozitív visszajelzést kaptam, és valamikor 2007-2008-ban részt vettem az első pálinkaversenyemen is Bácskossuthfalván, ahova a szervezők hívtak meg, mivel az egyiküket ismertem, hiszen rendszeresen találkoztunk a piacokon.

Kovács Róbert pálinkái számos elismerést érdemeltek ki

Kovács Róbert pálinkái számos elismerést érdemeltek ki

Az első versenyen arany- és ezüstérmet szereztem. Abban az időben eldöntöttük, hogy azt a gyümölcsöt, amit nem tudunk első osztályúként értékesíteni, nem adjuk el, hanem kifőzzük pálinkának. Mint általában az összes gyümölcstermesztő a környéken, almát, őszibarackot, szilvát, meggyet, sárgabarackot és birset termesztettünk. A kajszink az elmúlt években rendszeresen elfagy, úgyhogy még vásárolnunk is kell belőle, hogy legyen pálinkánk, emellett nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani a birsre, illetve a meggyfáink számát is szeretnénk növelni. Az almatermesztés hanyatlóban van a környékünkön, és ha nem főznénk belőle pálinkát, már mi is felszámoltuk volna az almásunkat – fogalmazott a termelő.

Az emberek a lágyabb, ötven százalékosnál alacsonyabb alkoholtartalmú pálinkákat keresik

Az emberek a lágyabb, ötven százalékosnál alacsonyabb alkoholtartalmú pálinkákat keresik


Kovács Róbert elmondása szerint napjainkban a gyengébb pálinkákat keresik a fogyasztók.
– Viszonylag nívós pálinkakultúránk van, viszont ezen is nyomot hagyott a pénztelenség. Az emberek ismerik és szeretik a jobb minőségű pálinkákat, mint például a sárgabarackpálinkát, a meggy-, a birs-, a vilmoskörte-, de ezek drágábbak is. Viszont eljutottunk oda, hogy ezeket már csak akkor vásárolják, ha ajándékba szeretnék vinni. Az olcsóbb pálinkákat, az alma- és a szilvapálinkát jobban keresik. A jó pálinka alapja a jó alapanyag. A cefrébe semmiféleképp nem kerülhet rothadásnak indult vagy penészes gyümölcs, mert az elrontja az egészet, és utána nem lehet helyreállítani. A magozás is fontos. Valamikor apró lyukú dróthálón dörzsöltük keresztül a barackot, meggyet, szilvát, de szerencsére ma már magozógéppel végezzük ezt. Az erjesztés tekintetében vannak, akik az irányított erjesztésre esküsznek, viszont mi úgy csináljuk, ahogy a nagyapáink is, a gyümölcshöz semmit nem adunk hozzá. Az erjesztés nálunk nem külön helyiségben folyik, hanem a fák alatt a hűvösben érleljük a cefrét. A főzésnél a legfontosabb, hogy egyenletesen tüzeljünk és lassú tűzön végezzük, illetve a tisztázásnál arra is oda kell figyelni, hogy az úgynevezett rézeleje és rézutolja ne kerüljön bele a pálinkába. Az elmúlt évtizedek alatt megváltozott az, hogy hány fokosra hagyjuk a pálinkát. Amikor én elkezdtem foglalkozni vele, akkor általában 20-21 grádosak voltak, jelenleg 18-20 grádosak, ami 47-50 százalék alkoholtartalmat jelent. Az emberek jelenleg ezt keresik, mivel ihatóbb, lágyabb, és jobban kiadja a gyümölcs illatát – mondta Kovács Róbert.

Kovács Róbert

Kovács Róbert


Királyhalmon tavaly rendeztek először pálinkaversenyt, és a tervek szerint májusban újra tartanak.
– A zentai Szent Miklós Pálinka Lovagrendnek nagy tekintélye van a pálinkakészítők között, és a lovagok, akiknek hatalmas tudásuk van, megjelenésükkel emelik a versenyek nívóját. Engem 2021 decemberében, néhány nappal az ötvenedik születésnapom után ütöttek lovaggá. Időnként szervezetten megyünk különböző hazai és külföldi versenyekre. Tavaly közösen szerveztük meg az első királyhalmi nemzetközi pálinkaversenyt, amelyre 350 pálinkát neveztek be. A tervek szerint az idén májusban rendeznénk meg a versenyt, várhatóan május 13-án bírálják el a pálinkákat, és 20-án művelődési műsorral és bográcsos főzőversennyel egybekötött rendezvényt tartanánk eredményhirdetéskor. A versenyen elismert bírák 20 pontos rendszerben értékelik majd a mintákat – nyilatkozta lapunknak Kovács Róbert, aki jelenleg egy pálinkabíra-tanfolyamon vesz részt, hogy tovább bővítse a tudását.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Kovács Róbert pálinkái számos elismerést érdemeltek ki