Szabadkán nemrég zárult le az állami földek bérbeadására vonatkozó licitáció. A döntéshozók korábbi határozata alapján a földek bérlésénél előnyt élveznek az állattenyésztők, és az is tudvalevő, hogy a vagyon-visszaszármaztatás végéig a földek csupán egy évre adhatóak bérbe. Ez utóbbi tény a termelők és a szakemberek szerint nem kedvez a földek minőségének, hisz a bérlőknek nem fűződik érdekük ahhoz, hogy a betakarítás után is foglalkozzanak vele, illetve a minőség megőrzésére sem fordítanak akkora figyelmet. Másrészt a homokos földterületek esetében csupán a többéves kultúrák termesztése lehet kifizetődő.
Szabadka város területén mintegy 14 000 hektár állami földterület van, és ennek egy része homokos terület, illetve legelő, és a közelmúltban lezajlott licitációt követően csaknem 2000 hektárnyi terület nem talált bérlőre, így azok parlagon maradnak. Ezek a területek főleg Tavankút, Mérges, Kelebia, Palics, Királyhalom környékén találhatók, és igen gyér érdeklődés mutatkozott irántuk.
Osztrogonác Simon, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a helyi önkormányzat kérelmezte a mezőgazdasági minisztérium illetékes szerveinél, hogy bizonyos földterületeket több évre is bérbe adhassanak, de az eddigiek során erre nem kaptak engedélyt a visszaszármaztatás miatt. A restitúció március 31-én várhatóan lezárul, így a tervek szerint a jövőben a földeket akár 25 évre is bérbe adhatják.
– A mezőgazdasági minisztérium, amely jóváhagyja az évi programunkat, az idei évig nem hagyta jóvá a kérelmünket, hogy több évre adjuk bérbe az állami földterületeket. Március végén befejeződik a földek visszaszármaztatása, és innentől lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzatok többéves bérleti szerződést kössenek az érdeklődőkkel. A város önkormányzata támogatni fogja azt a lehetőséget, hogy 3, 5, 20 és 25 évre adjuk bérbe a földeket, attól függően, hogy milyen minőségű és melyik kategóriába tartozó földterületről van szó. A fekete földes részeket, a szántókat 3, esetleg 5 évre fogjuk bérbe adni, a homokos területeket pedig hosszabb időre, ami lehetőséget fog nyújtani az érdeklődőknek arra, hogy olyan kultúrával telepítsék be, amelynek megfelel az adott talajtípus. Bízunk abban, hogy ha a szántókat huzamosabb időre bérelhetik a termelők, akkor több figyelmet fordítanak a minőség megőrzésére. Az, hogy a gyengébb minőségű földeket is bérbe adjuk, elsősorban bevételt jelent a város, valamint a tartomány és a köztársaság számára, másrészt tudni kell, hogy azon területeket, amelyek nem találtak bérlőre, a városnak kötelessége karbantartani. Az elmúlt években igen komoly gondokat okoz a parlagfű, ez a probléma is külön költségeket ró az önkormányzatra – mondta Osztrogonác Simon.
A tanácsos kifejtette, hogy a közelmúltban lezajlott licitáció a 2018-as program lezárását jelentette. A 2019-es programot a napokban kezdték el kidolgozni, és reményeik szerint április elején a minisztériumban is jóváhagyják. Ebben szerepelni fog az is, hány évre adhatják bérbe az állami földeket. Ha minden a tervek szerint halad, akkor júniusban megtörténhet a földterületek bérbeadása, illetve licitációja. Akik így jutnak bérleti lehetőséghez, azok október 30-a után vehetik igénybe a földeket.
Vitković Aleksandar, a Városi Közigazgatás Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Titkárságának titkára kifejtette, hogy a talaj minőségének megőrzése érdekében is rendkívül fontos lenne, hogy a földeket több évre tudják bérelni a termelők.
– A talaj humusztartalma véges, és a mennyiségét nagyon gyorsan le lehet csökkenteni, ugyanakkor megnövelni nehéz. Abban az esetben, ha a bérlők egy évre bérlik – nem azért, mert így akarták, hanem mert ez volt a feltétel –, akkor nagyon nehezen tudnak komoly befektetést eszközölni. Ha több évre veszik bérbe, a bérlők kicsit úgy tekinthetnek rá, mint a saját termőterületükre, aminél nem mindegy, hogy a következő évben mennyi fog teremni. Hiszem azt, hogy sok a becsületes termelő, aki megtiszteli a földet azzal, hogy megadja neki, ami szükséges, mert csak a jó kondícióban lévő termőtalaj tud megfelelő hozamot biztosítani. Abban reménykedem, hogy aratás után nem fogják parlagon hagyni a földet, hanem elvégzik azokat a talajműveleteket, amelyekkel a talaj előkészíthető a következő idényre. Emellett nagy segítséget jelent az is, hogy egyéves kultúrák esetében meg tudják tervezni a vetésforgót, vagy a homokos területeken gyümölcsös és szőlős telepítésébe foghatnak – mondta Vitković Aleksandar.