A közszférában végrehajtandó ésszerűsítés keretében a szabadkai közintézmények és közvállalatok dolgozóinak maximális számát definiáló határozat volt a városi képviselő-testület tegnapi ülésének központi témája. Az ellenzék demagógiától sem mentes hozzászólásaival szemben a hatalmi többség képviselői a racionalizáció elkerülhetetlenségét hangsúlyozták. A polgármester hangsúlyozta, olyan rendszert kell kialakítani, amit a város el is tud tartani.
Egyperces néma felállással adóztak a héten elhunyt Kasza József néhai polgármester emléke előtt a városi képviselő-testület tegnapi ülésének kezdetén a képviselők. Ilija Maravić házelnök bejelentette, hogy Török Zoltán és Darko Antelj ezentúl az SZSZP helyett a Fordulat Mozgalom tagjai, illetve, hogy kilenc képviselővel megalakult a Magyar Mozgalom képviselői csoportja. Huzsvár József frakcióvezető elmondta, az MM frakció tagjai a város és a polgárok érdekében ténykednek a jövőben is.
Az önkormányzatban és a városi közintézményekben és közvállalatokban dolgozók maximális számát meghatározó jogszabály értelmében a racionalizáció következtében 2373-an dolgozhatnak a közszférában, ami 181-gyel kevesebb mint jelenleg. Az ellenzék képviselői elsősorban azt sérelmezték, hogy a határozat a szociális szférát is érinti, hogy az önkormányzati munkacsoport késve kezdte a munkát és hogy szerintük politikai alapon történnek majd elbocsátások.
Slavko Parać, a Demokrata Párt frakcióvezetője azt kifogásolta, hogy a táblázatos kimutatásban csak az van benne, hogy mennyi dolgozója lehet egy-egy intézménynek, vállalatnak, de az nem, hogy jelenleg hol hányan dolgoznak, illetve kifogásolta, hogy augusztusban lépett hatályba a racionalizációt szabályozó köztársasági törvény, a városi munkacsoport azonban csak januárban kezdte meg a munkát. Szerinte emiatt nem lehetett minőségi munkát végezni.
Sebők Róbert, az LDP-Most koalíció részéről szintén az idő rövidségét sérelmezte, azt, hogy 15–20 nap alatt döntöttek azon emberek sorsáról, akik nem pártkatonák.
Stevan Bakić, a Szerb Haladó Párt képviselője, egyben a javaslatot készítő munkacsoport tagja ezt határozottan cáfolta. Mint mondta, nem nézték, hogy ki kinek az embere, csupán a kvótákat állapították meg a közvállalatok és közintézmények esetében, azt, hogy kik maradnak munka nélkül az igazgatók döntik majd el. Arról beszélt, hogy a munkacsoportnak nem volt könnyű dolga a foglalkoztatottak számának pontos megállapításánál sem, mert egyféle adatot adtak át az igazgatók egy másik volt az önkormányzatnál és egy harmadik a regiszterben. A szociális intézményekkel kapcsolatban elmondta, a városi képviselő-testület elnöke személyesen járt az államigazgatási minisztériumban, ahol azt mondták, a szociálisvédelmet nem érintik a leépítések, ehhez képest érkezett egy átirat, ami szerint mégis.
Bakić arra is kitért, hogy a város harcolhatott volna azért, hogy ez a keretszám nagyobb legyen, ehhez érvként szolgálhatott volna a három nyelv hivatalos használata.
Arról is beszélt, hogy ez még csak az első lépése az ésszerűsítésnek, ugyanis 2018 végére az alkalmazottak száma 2095 lesz, ami azt jelenti, hogy további 278 ember marad munka nélkül az elkövetkező két évben.
A demokrata párti Petar Balažević, aki egyébként a Gerontológiai Központ igazgatója, egyenesen azt állította, hogy a szociális intézmények nem véletlenül maradtak ki, valakinek szándékában áll a városban a szociális védelem felszámolása.
Dévavári Zoltán, a Magyar Mozgalom képviselője azt hangsúlyozta, hogy az ország már csődbe jutott volna, ha a megszorító intézkedésekre nem került volna sor. Mint mondta, a képviselőknek nincs más választásuk, mint elfogadni ezt a határozatot.
A képviselő arra is rámutatott, hogy a szerbiai parlament tavaly júliusban hozott döntést a kvótákról, ez alkalommal pedig elutasították Varga László módosítási indítványát, amelynek értelmében a kisebbségeket kevéssé érintette volna a leépítés. A zárószavazásnál Vargán kívül az összes magyar képviselő megszavazta azt a fűnyíróelvet, amelynek most a gyakorlati alkalmazásának vagyunk tanúi, mondta, hozzátéve, így magyar emberek százai kerülnek utcára. Mivel nincs szándék a nemzetiségi részarányok javítására, ez ismét hozzájárul az elvándorláshoz, értékelte.
Dévavári sérelmezte, hogy a művelődési intézmények esetében is alkalmazzák a fűnyíróelvet, ennek értelmében a Kosztolányi Dezső Színházban is leépítés várható. Jelezte, emiatt nem fogja támogatni a javaslatot.
Ilija Maravić házelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerbiai parlament hamarosan elfogadja a kommunális tevékenységekről szóló új törvényt, amelynek értelmében megszűnik ezen vállalatok monopolhelyzete és a magánvállalatok is jogot formálhatnak a kommunális tevékenységek nyújtására. Ekkor bizonyosodik majd be, hogy mennyire jól működnek a közvállalatok, mondta.
Most mindenki aggódik, mindenki krokodilkönnyeket ejt, pedig nem friss problémáról van szó, az elmúlt 20–25 év felelőtlen politizálásának árát kell megfizetni ezzel a határozattal, mondta felszólalásában Maglai Jenő polgármester. Felrótta egyes képviselőknek, hogy az elbocsátandó munkások miatt aggódnak, miközben magukat benyomták a közvállalatokba.
A polgármester szerint a kormánynak végre bátorsága volt belenyúlni egy ilyen érzékeny témába. Lehet, hogy a Nemzetközi Valutaalap nyomására tették ezt, de a törvény megszületett, a városnak pedig végre kell azt hajtania. Ellenkező esetben megvonják tőle a köztársasági transzfer eszközöket, ami havi 200 millió dinárt jelent. E nélkül a pénz nélkül a város hónapokon belül működésképtelen lenne, figyelmeztetett. A késedelemre vonatkozó ellenzéki kritikák kapcsán elmondta, az államigazgatási minisztériumtól a keretszám csak decemberben érkezett meg, miközben javában folyt az idei költségvetés kidolgozása. Ezért kezdhette meg a munkacsoport munkáját az újévi ünnepek után.
Szerinte a munkacsoport hálátlan helyzetben volt, de jó munkát végzett. Egy mélyreható, alapos javaslathoz legalább fél évre lett volna szükség, de nem volt ennyi idő.
A szociális szférára vonatkozó kritikák kapcsán elmondta, a város jóval több juttatást biztosít, mint amennyit köteles lenne és elutasította Balažević inszinuációját, kiemelve, senki se akarja ezeket a szolgáltatásokat megszüntetni, viszont át kell tekinteni, mi az, amit a város a karcsúsítás után elbír anyagilag.
Buckó György, a VMSZ frakcióvezetője elmondta, a párt képviselői támogatni fogják a javaslatot, mert a realitás ezt diktálja. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvállalatok az elmúlt években a pártok feudumai voltak, mindenki a saját érdekeltségi körébe tartozó személyeket juttatott munkához, a szakmaiság gyakran háttérbe szorult. Szerinte pont a szakmaiság és a piaci verseny hozhat valós változásokat, ha megjelenik a konkurencia, akkor javulhat a szolgáltatások minősége.
A javaslatot a jelenlévő 45 képviselőből 35-en támogatták.
A képviselő-testület rövidebb vitát követően fogadta el a hőenergia-ellátás feltételeit módosító határozatot, amelynek lényege, hogy a Szabadkai Távfűtőművek ismételten visszatér a kéttarifás számlázási módszerhez.
A városi parlament elfogadta azt a határozatot is, amelynek értelmében több mint 25 ezer négyzetméternyi földterületet kap a német Continental vállalat a kisbajmoki ipari övezetben új gyárcsarnok építésére. A tavaly aláírt megállapodás értelmében a Contitech 12 ezer négyzetméteres gyárcsarnokot épít. A beruházás összértéke 17 millió euró és az új csarnokban 2018 végéig 500 ember állhat majd munkába.
Emellett elfogadták a város energiahatékonysági programját, a Zorka és a Sétaerdő helyi közösségek részletes szabályozási tervének módosítását, és az épületek megengedett szintmagasságának meghatározását a legalizáció keretében. A képviselők döntöttek még a kerékpártárolók közterületi elhelyezéséről, új tagot neveztek ki a Szabadkai Távfűtőművek Kommunális Közvállalat felügyelőbizottságába és új iskolaszéki tagokat kapott a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium.
