Hogyan tovább, Subotica-trans?

A közelmúltban a szabadkai közbeszédben és a helyi eseményekkel foglalkozó portálokon is sok szó esett a Subotica-trans Közúti Utasszállító Közvállalat körüli történésekről. Február végén napvilágra került egy levél, amelyben a közvállalat igazgatója, Dejan Ljubisavljević javaslatot tett a magántőkének az utasszállításba történő bevonására. Néhány nappal később nyilvánosságra hoztak egy 1,2 millió dináros számlát, amely egy olyan berendezés vásárlásáról szól, amelynek kiskereskedelmi ára egyes feltételezések szerint nyolcvanezer dinár. A fentiekkel több ellenzéki párt is foglalkozott. Éppen ezért tegnap Stevan Bakić, Szabadka Város polgármestere egy sajtótájékoztatót hívott össze, hogy, mint mondta, felvázolja a teljes igazságot.
– Az elmúlt időszakban számtalan valótlan állítás került nyilvánosságra. Az állítólagos túlárazott indítóval kapcsolatban a Subotica-trans igazgatójától megtudtam, hogy egy kombinált berendezésről van szó, amely a legmodernebb svájci gyártmány, és ára áfa nélkül 997 ezer dinár, vagyis szó sincs túlárazásról. Ráadásul a közvállalat a berendezést nem a saját eszközeiből vásárolta, hanem a Dunav biztosító támogatásából, amit a többéves jó partnerség okán hagytak jóvá. A levél, amelyben az igazgató kéri a koncessziós eljárás elindítását, az az igazgató véleményét tükrözi, amihez joga is van. Munkatársaimmal folyamatosan a Subotica-transszal foglalkozunk, hiszen nyilvánosan is többször kifejtettem, hogy az az egyetlen olyan közvállalatunk, amely veszteségesen működik, és amelyre a koronavírus leginkább kihatott. 2022-ben is egész évben figyelemmel kísértük a közvállalatot, a kiadásokat, az árakat, és kerestük a megoldást, hogy hogyan tudnánk konszolidálni a vállalatot. Nyomon követtük a támogatásokat is, amelyeket a város biztosított, ugyanis a polgárok pénzét nem szívesen öntöm egy feneketlen kútba. 2022-ben 274 millió dinárral támogattuk a közvállalatot, és figyelembe véve, hogy ebből az összegből mi mindent tudtunk volna megvalósítani, nyilvánvaló, hogy meg kell állítani a korlátlan támogatást, ugyanis nincs jogom arra, hogy szórjam Szabadka polgárainak pénzét – mondta a polgármester. Mint megtudtuk, a város tavaly egy közbeszerzési pályázatot írt ki egy tanulmány kidolgozására, amely a Subotica-trans működésének racionalizációját dolgozná ki. A tanulmány elkészítését 14 millió dinárért a Belgrádi Egyetem Közlekedési Karára bízták. A tanulmány a tervek szerint júniusra elkészül, és ez határozza meg az önkormányzat további lépéseit.
Dejan Ljubisavljević felszólalásában elmondta, hogy véleménye szerint a magánszférával kötött partnerség jelentősen javítana a tömegközlekedés minőségén.
– Hosszabb ideje tanulmányozzuk azokat a dokumentumokat, amelyek a magántőkének a tömegközlekedésben való részvételét vizsgálják. A privatizáció egy-egy közvállalat struktúrájának teljes és végleges megváltoztatását jelenti, ám a Subotica-trans esetében ez fel sem merült. A köz- és privát szféra partnersége ezzel szemben csak meghatározott időre szól. Országszerte körülbelül negyven város esetében találunk példát rá, és mindenhol sikeresen működik. Sok kritikát kapunk a szolgáltatásaink minőségére, és mivel egy potenciális partnernek beruházásokat is meg kellene valósítania, ez javulhatna. A közvállalatunk jelenlegi helyzetének kialakításában több tényező is közrejátszik. A koronavírus következtében 20 százalékkal csökkent az utasok száma, ami több, mint 150 millió dináros bevételkiesést jelent, emellett tavaly megnőttek a munkabérek, ugyanakkor a gázolaj 120-ról 220 dinárra drágult. Több mint 300 millió dinárral emelkedtek a költségeink, és erre senki sem számított, hiszen a kiadásaink legnagyobb részét az üzemanyag és a fizetések teszik ki. A legnagyobb veszteségeket a helyközi járataink generálják, és ezen vonalak fenntartása valójában nem is tartozik a közfeladataink sorába, hisz ez a városi és peremvárosi közlekedés biztosítása – mondta az igazgató.
A sajtótájékoztatón emellett szó esett több olyan beruházásról, közvállalatról, amivel kapcsolatban a múlt héten a Szabadka Polgári Mozgalma sajtótájékoztatóján fogalmaztak meg kritikát, többek között a Szabadkai Gyógyszertár és a Szabadkai Útfenntartó, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat működéséről, valamint a Népszínház és a palicsi akvapark építéséről.