Nagy felújítás zajlik a Városi Könyvtár épületében. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően eddig elkészült a lift, felújították az irodahelyiségeket és a mosdókat, őszre az udvar átalakul átriummá, jövőre pedig informatikai eszközök és bútorok elhelyezésével zárul majd a projektum. Közben az intézményben zavartalanul folyik a munka. A könyvállományról, a könyvkiadási tevékenységről, a könyvtár által szervezett kulturális projektumokról, a könyvtárban történő rendezvényekről és a fiókkönyvtárak helyzetéről Bognár Irénnel, a törzskönyvtári szakszolgálat vezetőjével beszélgettünk.
A könyvtár kapcsán először mindig a könyvkölcsönzésre gondolunk, emellett azonban sok egyéb szolgáltatást is nyújt az intézmény. Lévén, hogy a könyvtárban sajtótermékek és periodikus kiadványok is megtalálhatók, olvasótermében sokan vannak, akik különféle kutatás végzése céljából régi újságokat, hivatalos lapokat, folyóiratokat lapoznak, régi dokumentumokat keresnek. Beszélgetőpartnerünk elmondása szerint a könyvtárnak jelen pillanatban több mint hatezer tagja van, a kikölcsönzött könyvek száma tavaly meghaladta a nyolcvanezret, emellett több tízezer újságot lapoztak fel a látogatók. Mindez azt bizonyítja, hogy olvasnak az emberek, mondja Bognár Irén.
A könyvtár jelenleg 450 ezer könyvvel rendelkezik, de nagyon fontos a könyvállomány folyamatos fölújítása.
A könyvtárnak több mint hatezer tagja van (Fotó: Molnár Edvárd)
– A fenntartó idén egymillió-kétszázezer dináros keretet biztosít könyvvásárlásra. Meg kell jegyezni, hogy a közkönyvtárakra kidolgozott ajánlás nyolcmillió dinárt tart optimálisnak egy ekkora település esetében, mint amekkora Szabadka. Ezt az összeget háromfelé osztjuk, magyar, szerb és horvát könyvek vásárlására, és ha ebbe még azt is belekalkuláljuk, hogy a mi esetünkben többnyire külföldről hozatjuk be a könyveket, gyorsan kiderül, hogy alig jut valamire. Ezért nagy segítség az NKA könyvtámogatása, valamint az, hogy a szerb minisztérium is egymillió dináros összeget biztosított könyvek vásárlására. Arról a listáról tudtunk válogatni, amibe beválogatták a vajdasági magyar könyvtermést is, így tudunk magyar könyveket itthon venni – magyarázta Bognár Irén.
Vásárlás céljából a könyvtárnak közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania, ami lelassítja és megnehezíti a könyvbeszerzést.
– Dinamikusabb könyvvásárlási modellt kellene alkalmaznunk. Számunkra az lenne a legjobb, ha amint megjelenik egy könyv, mondjuk az Ünnepi Könyvhétre, azonnal meg tudnánk venni – mondta a szakember.
Ami a megvásárolandó könyveket illeti, nagyon sok területről kell körültekintően válogatni, legyen szó a helyi kulturális örökséget öregbítő kiadványokról, szakkönyvekről, szépirodalomról, gyermekkönyvekről, vagy akár az úgynevezett szórakoztató irodalomról.
Bognár Irén: Olvasnak az emberek (Fotó: Molnár Edvárd)
– Nagyon fontos beszerezni az új vagy újra kiadott gyerekkönyveket, mert a gyerek számára az az érdekes, ha új, szép kivitelezésben veheti kézbe a könyvet. Követni kell továbbá az értékes kortárs irodalmat, emellett a bestseller és a krimi terén is igyekszünk eleget tenni az olvasói kívánságoknak. Közkedveltek még a pszichológiai könyvek, az önmegvalósítást szorgalmazó gyakorlati útmutatók, vagy például a gyereknevelési szaktanácsadók. Mindenkinek megvan a maga igénye, az utóbb említett könyvekkel tudjuk becsalni a szélesebb közönséget – fogalmazott Bognár Irén.
A könyvkölcsönzés mellett a könyvtárban rendszeresen vannak kulturális műsorok. Ilyen volt például csütörtökön a Kossa János Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub rendezvénye a jazzről és a jassznyelvről. Beszélgetőpartnerünk azt is elárulta, hogy az egyesület elnökével, Farkas Zsuzsával beszéltek arról, hogy szeretnének megindítani a könyvtár berkeiben egy nyelvművelő klubot. Emellett a könyvtár pályázott egy irodalmi klub megvalósítására. Szeptembertől decemberig tart majd ez a projektum, amelynek keretében középiskolásoknak és az általános iskolák felsőseinek írók órákat tartanának kreatív írásból. Ami a könyvkiadói tevékenységet illeti, némi késéssel ugyan, de hamarosan megjelenik a szabadkai könyvtár történetét feldolgozó háromnyelvű (magyar, szerb, horvát) kiadvány.
A fiókkönyvtárak kapcsán Bognár Irén elmondta, hogy megosztja a szakmát az a kérdés, hogy szükség van rájuk vagy sem.
– A könyvtárra nem úgy kell tekinteni, mint egy helyre, amely magába foglal egy bizonyos könyvállományt, ahová vagy benyitnak vagy nem, hanem a könyvtárra úgy kell tekinteni, mint egy közösségi helyre, amelyet más tartalmakkal is meg lehet tölteni – mondta a könyvtáros.
A kikölcsönzött könyvek száma tavaly meghaladta a nyolcvanezret (Fotó: Molnár Edvárd)
A városi könyvtárnak egyébként nyolc fiókja működik. Bognár Irén elmondása szerint valamelyik átköltözött az iskolába, és onnan lehet hozzáférni a fiók könyveihez; van, ahol szünetel a munka; valamelyik közösség nem kér többet a könyvtárból, azt mondták, hogy csak útban vannak a könyvek, változó tehát a helyzet. A beszélgetés során elhangzott, hogy Csantavéren van az egyik legnagyobb magyar könyvállomány, Palicson fele-fele arányban találhatók magyar és szerb könyvek, Bajmokon pedig az iskolában van elhelyezve egy kis félreeső tanteremben a könyvtár, ami nem tesz jót éppen a közösségi hely érvényesülésének, mert nem nagyon járnak oda az emberek.
Beszélgetőpartnerünk szavai szerint a könyvállomány a fiókkönyvtárakban hézagos, nagyon kevés új könyvet kapnak. Ezt a hézagot úgy lehetne pótolni, hogy mivel közös katalógus van, az érdekeltek a központi könyvtárból tudnának könyvet kölcsönözni. Itt azonban felmerül a fiókkönyvtárakban található informatikai eszközök hiányosságának kérdése, ami megnehezíti ennek az elképzelésnek a lebonyolítását. Ezért is van többek között nagy szükség a könyvtár felszerelésének felújítására.
