Az almaszedésért 180–200 dináros napszámot fizetnek a gazdák
Nagyjából október végéig tart az almaszedés, így ezekben a napokban még nagyban folyik a munka a Szabadka környéki gyümölcsösökben. Az idén még probléma nélkül sikerült találni elegendő szezonmunkást, a termelők azonban attól tartanak, hogy a következő években nem lesz elég ember, akit erre a két és fél hónapra alkalmazni tudnak.
A probléma hátterében a nagy fokú elvándorlás áll, s hamarosan nem marad ember, aki vállalná az idény jellegű munkát. A törvényi előírások úgyszintén megnehezítik a szezonmunkások alkalmazását, hiszen ezekkel az emberekkel a termelőnek szerződést kell kötnie, és fizetnie utánuk a különféle adót, sokszor azonban olyan munkásokról van szó, akik szociális segélyt vagy özvegyi nyugdíjat kapnak, és ha bejelentik őket, elveszítik ezt a juttatást. Másrészt, mivel szezonális munkáról van szó, a legtöbb munkás rendszertelenül jár dolgozni, vagyis ahogy ideje megengedi.
A munkaügyi felügyelőség a szezonmunkát is ellenőrzi, aminek a termelő nem nagyon örül, de korántsem azért, mert szeretné elkerülni az adózást, hanem mert az adminisztráció és a szezonmunka specifikussága miatt igen bonyolult, néha pedig egyenesen lehetetlen betartania a törvényi előírásokat. Szerződést kell kötnie a munkásokkal, amihez egy több oldalas űrlapot kell kitölteni; be kell jelentenie a munkavállalókat, akik azonban nem folyamatosan, hanem alkalomszerűen jönnek dolgozni, ezt pedig nehéz nyilvántartásba venni. A munkaadók emellett többnyire idősebb emberek, akiknek az almaszedés szezonjában nincs idejük és módjuk a városba járkálni, várakozni, hogy elintézzék a papírügyeket, egyszerűbb a nap végén a helyszínen kifizetni az embereket.
Ábrahám Sándor, a hajdújárási Golden Fruct Hűtőház igazgatója szerint olyan rendszert kellene bevezetni, mint amely Magyarországon vagy Szlovéniában is jól működik, ahol a idénymunkásnak van könyvecskéje, amelyben a gazda vezeti, hogy mikor mennyit dolgozott, s ennek alapján a tulajdonos adózik az államnak. Ezt a mintát alapul véve már egy termelő eljuttatta a törvényhozóknak a javaslatát arról, hogyan is kellene működnie a szezonmunkának Szerbiában is.
Ábrahám Sándor a szezonmunkások kapcsán elmondta, a fiatalabb, szakképzett korosztály külföldre ment munkát vállalni, így főleg az idősek, elsősorban a nyugdíjasok vállalnak szezonmunkát, amit jól tükröz a hatvan év körüli átlagéletkor is.
– Hozzánk főleg Szabadkáról és környékéről érkeznek az emberek, onnan jönnek, ahol nincs gyümölcsös, és ahol ilyenkor nincs munka sem. Tehát Horgosról, Gunarasról, Martonosról, Bácsfeketehegyről, és különösen Csantavérről jönnek sokan almát szedni. A csantavériek nagyon szorgalmas, ügyes emberek, de hiába akarnak jönni, ha nincs mivel. Jó lenne, ha a Suboticatrans ebben az időszakban indítana a környékről, sőt a többi településről is egy-két autóbuszt reggel 6-kor, és letenné az embereket a hajdújárási vagy királyhalmi hűtőháznál, ahonnan aztán mi szétvisszük őket, illetve délután ötkor vinné őket vissza. Erre nagy az igény. Mivel az utaztatásban van ez a rés, egyesek kihasználják a lehetőséget, és akinek van autóbusza, megszervezi az emberek szállítását, velünk megbeszélve egy órabért, a szezonmunkásokkal egy másikat, és hozzák-viszik a munkásokat, akik után mi 200 dinárt kifizetünk, de ők lehet, hogy csupán 150 dinárt kapnak készhez – mutatott rá Ábrahám Sándor.
Mivel sokan külföldre mentek szerencsét próbálni, már-már hiány van munkaerőből, a napszámosok órabére is megemelkedett, úgyhogy a termelők az idén 180-200 dináros órabért fizetnek az almaszedőknek, ezen felül állják az útiköltséget is. Most még össze tudnak szedni elég embert, jelenleg is mintegy ötszázan dolgoznak a környékbeli gyümölcsösökben, de ki tudja, meddig lesz így, már igen magas az átlagéletkor.
Ugyanezt tapasztalja Fogas Vilmos királyhalmi almatermelő is.
– Sok a hatvan év feletti az almaszedők között. Sokan külföldre mentek, félő, hogy egy öt év múlva elfogynak a munkások. Az idén a termelők nagy része meg tudta oldani, hogy a környező falvakból jöjjenek almaszedők. Csak kevés helyen van megszervezve, hogy busszal hozzák őket messzebbről, például Csókáról, Padéról, Adorjánról, de nem jellemző, hogy messziről érkeznének hozzánk szezonmunkások. Legtöbbször a termelők már tudják, kinek szóljanak, ha indul az almaszedés, vagyis vannak, akik évről évre visszatérnek, de akadnak újak is. Nagyon jó lenne, ha a törvényt is módosítanák, és egyszerűsítenék az idénymunkások foglalkoztatását.
Dudás Róbert horgosi termelő elmondta, igyekeznek megoldani, hogy elegendő munkást találjanak a környékről, mert ha messzebbről érkeznek almaszedők, a termelőnek is többe kerül, mert ő állja az útiköltséget.
– Hozzánk Horgosról és Kanizsáról jönnek szezonmunkások, nagyjából tizenhatan szedjük az almát, de mindig hiányzik egy-két ember. Az utóbbi öt-tíz évben egyre kevesebb fiatal jön almát szedni, és egyre több az idősebb, ami abból a szempontból jó, hogy ők tudnak dolgozni, csakhogy már fizikailag egyre kevésbé bírják. Minél hamarabb meg kell változtatni az előírásokat is, hiszen nem lehet megoldani, hogy előre kifizessem a munkás utáni járulékot, miközben megtörténik, hogy nem is jönnek mindennap dolgozni. Nem arról van szó, hogy nem akarjuk betartani a törvényt, de túl körülményesnek, időigényesnek tartjuk így, úgyhogy mielőbb egyszerűsíteni kellene az eljárást..
