Rossz körülmények között élnek azok a kis jövedelemmel rendelkező személyek, akiknek a nyugdíjbiztosító alap szociális lakást hagyott jóvá. Többen a lakók közül jövedelmük felét kénytelenek odaadni a lakbérre, valamint a rezsiköltségek is terhelik őket, tudtuk meg a Szolidaritás Polgárok Egyesülete, valamint a Tito marsall sugárút 33. alatt levő lakótömb tanácsának közös sajtótájékoztatóján. A lakók elmondták, hogy a lakbér fejében nem kapnak vissza semmit, így nincs olyan bejáratuk, amelyen a mozgáskorlátozottak biztonságosan be tudnak jutni az épületbe, nem működik rendesen a fűtés, és beázik a tető is. Kiderült azonban az is, hogy a lakók közül többen nem fizetik a lakbért, így több évre visszamenőleg már több mint 1,3 millió dinárral tartoznak a Gerontológiai Központnak.
Neven Bibić, a Tito marsall sugárút 33. szám alatti épület lakói tanácsának elnöke elmondta, az elmúlt években számos probléma összegyűlt a lakótömbön belül, amelyek mára már sürgős megoldást igényelnek.
– Gondjaink vannak a nyílászárókkal, vagyis az ajtókkal, ablakokkal, a fűtéssel, beázik a tető, annak ellenére, hogy két évvel ezelőtt már megjavították a tetőszerkezetet. Az egyik legnagyobb probléma az ingatlanadó megfizettetése, hiszen az itt élő lakók éppen azért kaphattak lakhatási jogot, mert nem rendelkeznek saját ingatlannal, és nagyon kicsi a jövedelmük. Természetesen fontos kifizetni az ingatlanadót, hiszen a városi költségvetésben is egy fontos bevételi forrást jelent. De a mi esetünkben jogi nonszensz, hiszen ezek nem saját tulajdonú lakások. Kértük, hogy tegyék lehetővé a lakáscserét az egyik lakó számára, aki a felső emeleten lakik, súlyos beteg azonban, ezért hetente többször is orvosi segítségre. A mai napig nem tették lehetővé, hogy egy alacsonyabb szinten levő lakásba helyezzük át – sorolta a gondokat Neven Bibić.
– Azt is kértük, hogy válasszák le a lakótömböt a Gerontológiai Központról, véleményünk szerint ugyanis ezzel csökkenthetnénk a kiadásokat, és azt is szeretnénk elérni, hogy tegyék külön villanyórára és vízórára az üzlethelyiségeket: a magánklinikát és a postát, hogy az ő fogyasztásuk teljesen különálló legyen a lakók fogyasztásától – mondta.
Olajos Nagy Miklós, a Szolidaritás Polgári Egyesület képviseletében hozzáfűzte, mivel idősebb és mozgáskorlátozott személyek is laknak ebben az épületben, a bejáratot is hozzáférhetővé kellene tenni. Két bejárat van, egyik helyen sincs az előírásoknak megfelelő rámpa kialakítva. A fűtés is nagyon rossz, a lakótömbön belül van egy olyan vonal, ahol egyáltalán nem működik.
– A lakbér legalább 30 százalékát a lakóépület fenntartására lehetne fordítani, mivel súlyos gondok gyülemlettek fel az épületben, amelyek már megnehezítik a lakók életkörülményeit. Azzal, hogy az idén már második alkalommal emelik a lakbért, a lakók megélhetését veszélyeztetik. Egy 37 négyzetméteres lakóterületű lakásban 2008-ban 3350 dinárba került a lakbér, az idén júliusban 5361 dinár volt, de újabb emelés várható – mutatott rá Olajos Nagy.
Kőműves Róbert, aki a lakótömbben lakik, 13 ezer dináros nyugdíjat kap, abból 6435 dinár a lakbér. De nem ő az egyetlen, egy másik lakó a 11 ezer dináros nyugdíjából több mint ötezer dinár lakbért fizet.
– Kénytelen voltam kikapcsoltatni a fűtést, hogy meg tudjak élni, meg egyébként sem melegítettek a radiátorok a szobában. Így is a népkonyhán étkezem, mert mire kifizetem a vizet, az áramot és a szemetet, nem marad sok. Egyedül élek, igyekszem takarékoskodni, de nagyon nehéz nap mint nap boldogulni – panaszolta Kőműves Róbert.
A lakótömb tulajdonjoga felett a nyugdíj-biztosítási alap rendelkezik, az viszont a felügyeleti jogot a szabadkai Gerontológiai Központra ruházta át. A lakbér magasságáról pedig az építési minisztérium dönt.
Nenad Ivanišević, a Gerontológiai Központ igazgatója úgy véli, nem kellene ingatlanadót fizetniük azoknak a személyeknek, akik szociális lakásban élnek.
– Az ingatlanadó az ingatlan tulajdonosára vonatkozik, és ebben az esetben a tulajdonos a nyugdíj-biztosítási alap. Ezenkívül bennünket konkrétan a problémák közül a lakótömb karbantartása érint. Sajnos ki kell emelnem, hogy a lakók rendszertelenül fizetik a lakbért, így az elmúlt években 1,3 millió dinár adósság halmozódott fel. Eddig még senkit nem lakoltattunk ki ez miatt, és nem is fogunk, de a lakóknak is meg kell érteni, hogy azt a pénzt tudjuk felhasználni a lakóépület karbantartására, amit ők befizetnek. Ahhoz, hogy nagyobb beruházást tudjunk megvalósítani, az ingatlan tulajdonjogát kellene rendezni. Kezdeményeztük, hogy az ingatlan kerüljön át a Munkaügyi Minisztérium tulajdonába, és így a szociális védelem hatáskörébe, hogy a Gerontológiai Központ ugyanolyan feltételeket tudjon biztosítani ezeknek a lakóknak is, mint amilyen feltételek között élnek az intézményünk lakói, akik ugyanabban az udvarban élnek. Addig viszont természetesen az épület bejáratát fogjuk megoldani, illetve a tetőszerkezetet és a liftet megjavítani. A nyugdíjalappal kötött szerződés alapján a Gerontológiai Központnak nincs semmilyen kötelezettsége, ami a karbantartást illeti, elvégezheti azonban, mi pedig el is fogjuk végezni, vagyis a Gerontológiai Központ több mint 2,5 millió dinárt különít majd el az épület felújítására – mondta el Ivanišević.
