Szabadkán a városi temetőkben egyre kevesebb a temetkezési hely, így például a sétaerdei és a sándori temetőkben csak a meglévő sírokba, családi kriptákba temetnek, újak megépítésére nincs lehetőség. A temetők területének kibővítését elsősorban a vagyon-visszaszármaztatási folyamatok gátolják, tudtuk meg Vesna Prćićtől, a szabadkai Temetkezési Kommunális Közvállalat igazgatónőjétől. Kiemelte, az egyik megoldás a kialakult problémára egy központi temető kiépítése lenne, amiről már évek óta tárgyalnak, a tervdokumentáció is elkészült, ám egyelőre nem történt előrelépés. A másik pedig a hamvasztás. Erre még nincs nagyobb igény, ennek ellenére az urnafülkék kiépítése már javítana a helyzeten.
– A Temetkezési Közvállalat tíz temetőről visel gondot, és a temetők többségében nagyon rossz a helyzet, ami az új temetkezési helyeket illeti. Két városi temetőben nincs is arra lehetőség, hogy új temetkezési parcellákat alakítsunk ki. Ezekben a temetőkben elsősorban a vagyon-visszaszármaztatási folyamatok gátolják az új sírok megépítését, ugyanis mind a két temető esetében adtak át visszaigénylést – magyarázta Vesna Prćić. Hozzátette: – A Bajai úti és a Zentai úti temetőben részben enyhítettük a problémát azzal, hogy felszámoltuk azokat a sírgödrös parcellákat, ahova 30, illetve több éve nem temettek már, és a hozzátartozók nem fizették a járulékot. A felszámolt sírgödrös parcellák mintegy felén családi sírokat építettünk ki, míg a másik felén továbbra is sírgödrökbe temetünk – tudtuk meg. Elmondta, egyedül a Rókusi temetőben van elég hely a temetkezéshez, illetve faluhelyen, ahol csökkent a temetkezések száma, elsősorban azért, mert egyre többen hagyják el a falvakat. Palicson a kisajátítás után a rendelkezésre álló 14 hektár területen fekvő temető eleget tesz majd a következő tíz évben a település igényeinek.
– Egy központi temető kiépítése jelentős mértékben megváltoztatná a kialakult helyzetet. Elkészült már a tervdokumentáció is, csak a pénz hiányzik a megvalósításhoz. A központi temető számos olyan tartalmat is magában foglal majd, amelyekre eddig a meglévő temetőkben nem volt példa. Így a gyertya- és virágboltok mellett vendéglő is működne, a hagyományok ápolása céljából, többek között a halotti torok megtartására. Annak idején, 1983-ban, amikor felmerült a központi temető ötlete, szóba került a krematórium megépítésének lehetősége is. Ez a terv megegyezett az újvidéki és az eszéki központi temető tervével. Eszéken a krematórium megépítésével kezdték a munkálatokat, Újvidéken pedig mintegy 10 évvel ezelőtt építették ki a hamvasztót, városi, tartományi és külföldi forrásokból, ugyanis nagy beruházást igényel a krematórium megépítése. Ugyanakkor a jelenlegi, a halál utáni maradványokról szóló törvény nagyon szigorúan tér ki a hamvasztásra, a hőfokokra, a szűrőberendezésekre, a speciális koporsókra és arra is, hogy mit lehet kezdeni az urnával. A mi törvényeink a hamvak rosáriumba (urnasírhelybe), vagy kolumbáriumba (urnafülkébe) helyezését, illetve a hamvak meghatározott helyre, az emlékkertbe való szétszórását engedélyezik, de az urna otthon tartását nem hagyják jóvá. A törvény szerint a maradványokat el kell temetni – magyarázta az igazgatónő. Mint mondta, mivel Szerbiában nincs hagyománya a hamvasztásnak, mégis, amennyiben hamvasztásról van szó, a hozzátartozóknak két lehetőségük van, egyik lehetőség szerint az elhunyttól elbúcsúznak, és csak ezután történik a hamvasztás, a másik esetben pedig a hozzátartozók a hamvaktól búcsúznak.
Hős Szabolcstól, a Temetkezési Közvállalat temetkezési felszerelések értékesítésével megbízott koordinátorától megtudtuk, habár egy átlagos temetés és a hamvasztás megközelítőleg hasonló árban van, Szabadkán havonta 2-3 igény érkezik hozzájuk, amikor a hozzátartozók a hamvasztás mellett döntenek. Ebben az esetben a temetkezési vállalat vagy Újvidékre, vagy Belgrádba szállítja az elhunytat.
– Ilyenkor a szállítási költségeket vesszük figyelembe, hiszen Újvidék sokkal közelebb van, általában az újvidéki krematóriummal működünk együtt, hiszen a kilométerpénz is ebben az esetben kevesebb. Belgrádig a szállítási költség megközelítőleg 10 ezer dinárral több. De magának a hamvasztásnak a költsége mindkét helyen megközelítőleg ugyanannyi. Természetesen a költségek attól is függnek, hogy a hozzátartozók gyors hamvasztást kérnek-e vagy nem. Az úgynevezett expressz hamvasztást még aznap elvégzik. Az újvidéki árjegyzék szerint ez 20 475 dinárba kerül. Plusz kiadás a hamvasztásnál felhasznált koporsó kiválasztása, illetve az urna, ami pedig 3,5–11 ezer dinárba kerül. A mi költségünk, vagyis a hamvasztáshoz szükséges koporsó és a szállítási költség együtt megközelítőleg 30 ezer dinár – tudtuk meg Hős Szabolcstól a hamvasztás körüli költségeket. Hozzátette: – Miután visszahozzuk az urnát, a koporsó helyett azt temetjük el. Van urnatartónk, azt helyezzük a ravatalra és így búcsúzhatnak el a hozzátartozók az elhunyttól. Szabadkán általában kriptában helyezzük el az urnát, vagy sírba is temethetjük, de ebben az esetben szükség van egy urnakoporsóra, ami további 6800 dinárba kerül – mondta.
Megtudtuk, amennyiben a hozzátartozók nem igénylik a gyors hamvasztást, akkor az eljárás 11 945 dinárba kerül.
– Újvidéken hetente egyszer végzik a hamvasztást, ilyenkor az elhunytat a krematórium hűtőházában helyezik el, amiért a hozzátartozóknak nem kell külön fizetniük – tudtuk meg az értékesítés koordinátorától. Hozzátette, miután kiszámolják a ceremónia költségeit, valamint a kriptanyitás költségét, a hamvasztás (amennyiben nem gyors hamvasztásról van szó) és a temetés együtt megközelítőleg 62 ezer dinárba kerül, plusz az urna költsége. Mint rámutatott, ennyibe kerül egy átlagos temetés is. Elmondta továbbá, hogy a szükséges dokumentumok beszerzésében a közvállalat segít a hozzátartozóknak.
