Az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legfeljebb 3 év börtönbüntetés járna, a bíróságnak 2006 óta lehetősége van arra, hogy alternatív szankcióként, közhasznú munkaórákban rója ki a büntetést. Elsőként Belgrádban kezdték alkalmazni ezt a lehetőséget 2009-ben. Szabadkán 2010 óta működik, ekkor nyílt meg az alternatív szankciókkal foglalkozó iroda. Az alternatív büntetés több szempontból is jobb megoldásnak bizonyul, egyrészt a családfenntartónak nem kell magára hagynia a családját, másrészről munkahelyét sem veszíti el. Az elmúlt három évben a szabadkai Felső Bíróság 389 esetben mondott ki ilyen jellegű büntetést.
AZ ELÍTÉLT VÁLASZTHAT
– Az alternatív szankció társadalmilag hasznos munkát jelent, és Szabadkán eddig még csak az enyhébb bűncselekmények kapcsán dönthet ez mellett a bíróság. Márciustól pedig már a kihágásoknál is alkalmazni fogják az alternatív szankciókat, vagyis jogsértés esetén a bíróság nemcsak pénz- vagy börtönbüntetést róhat ki, hanem már közhasznú munkát is. Jelenleg azonban olyan bűncselekmények esetén mondható ki ez a fajta szankció, amelyek esetében a jogszabályok legfeljebb 3 éves börtönbüntetést határoznak meg. Vagyis olyan enyhébb bűncselekmények esetén, amelyek nem jártak társadalmi veszélyekkel – magyarázta Tatjana Golubović, az alternatív szankciókkal foglalkozó szabadkai megbízott. Kiemelte, leggyakrabban a lopások, a lopási kísérlet, az elektromos áram lopása, verekedés, illetve törvénytelen kábítószer-birtoklás ügyében hozott a bíróság ilyen döntést. Hozzátette, amióta megnyílt az alternatív szankciókkal foglalkozó iroda Szabadkán, a szabadkai Felső Bíróság 389 esetben szabott ki ilyen büntetést.
– Az alternatív szankciók alkalmazása terén a szabadkai bíróság az élen jár. Ez egy teljesen különálló büntetés, vagyis az ítélet meghozatalakor a bíró megszabja, hogy hány órát kell ledolgoznia a bűncselekmény elkövetőjének. A legkisebb büntetés ebben az esetben 60 munkaóra, illetve legfeljebb 360 társadalmilag hasznos munkával töltött óra lehet. Azzal, hogy havonta az illetőnek 60 órát kell ledolgoznia. Amikor megszületik a bírósági döntés, és eljön hozzánk az irodába az illető, hogy megbeszéljük, miként fogja letölteni a büntetését, természetesen figyelembe vesszük az illető munkakörülményeit, elfoglaltságait, és neki saját magának kell meghatároznia, hogy mely napokon hány órát fog dolgozni, de amennyiben ő határozta meg, akkor ahhoz tartania is kell magát. Ha nem tesz eleget a kötelezettségének, és a figyelmeztetés után is elmulasztja azt, értesítjük erről a bíróságot, az pedig a le nem dolgozott órákat börtönbüntetésre számolja át, vagyis minden le nem dolgozott 8 munkaórára 1 teljes nap börtönbüntetést határoz meg. Amennyiben az elítélt meg sem kezdte az ítélet letöltését, akkor a teljes büntetést automatikusan börtönbüntetéssé alakítják át. Így például 360 óra az 45 nap elzárást jelent – tudtuk meg. Kiemelte, az elítélt a megbízottal tart kapcsolatot, és minden változásról, betegségről, nehézségekről őt kell értesíteni.
NEM VESZIK EL SENKI MUNKÁJÁT
Tatjana Golubović rámutatott, az alternatív szankció nem kényszermunka, vagyis amennyiben az elítélt úgy ítéli meg, hogy ő nem szeretne közhasznú munkát végezni, inkább a börtönbüntetést választja, akkor a bíróság ez alapján hozza meg az ítéletet. Közhasznú munkát csak azokban a vállalatokban, intézményekben és szervezeteknél végezhetnek az elítéltek, amelyek nem profitorientáltak, vagyis a közjót szolgálják, így oktatási és művelődési intézményekben, közvállalatokban és helyi közösségeknél. És csakis azokba a munkakörökbe kapcsolhatják be az elítélteket, amelyek ezekben az intézményekben létező munkakörként szerepelnek. Elsősorban kisegítő munkákról van szó, vagyis például a zöldterületek karbantartásról, árokásásról vagy más ehhez hasonló munkákról. Mint arra a megbízott rámutatott, semmiképpen sem kaphat az elítélt megalázó munkafeladatokat.
– Sok esetben azok a közvállalatok, intézmények, illetve helyi közösségek, amelyekkel együttműködünk, elégedettek ezzel a lehetőséggel, mivel olyan munkákat is meg tudnak oldani, amelyekre nincs külön költségvetésük, sem emberük. Fontos kiemelni, hogy a közhasznú munkára ítéltek nem veszik el senkinek a munkáját, vagyis ők nem munkahelyet töltenek be. Olyan munkát végeznek, amelyekre a közvállalatnak például nincs külön pénze. Így például most ősszel a köztisztasági vállalatnál a lehullott falevelek begyűjtésekor segítettek, vagy tavaly a hó eltakarításában, az utca takarításában – magyarázta Tatjana Golubović.
– Az alapelképzelés szerint a munkaórák ledolgozását úgy szervezzük meg, hogy az elítéltek a lakóhelyükön tudjanak a kötelezettségüknek eleget tenni, és ne kelljen utazniuk. Jelenleg Szabadkán a Parkosítási és Köztisztasági Közvállalattal, a Temetkezési Közvállalattal, a Stadion Közvállalattal, a Park Palics vállalattal működünk együtt, illetve a györgyéni, a tavankúti, a bajmoki helyi közösséggel, illetve folyamatban van a szerződés aláírása a hajdújárási helyi közösséggel is.
Hozzátette, mivel ők a Felső Bíróság hatáskörét fedik, így igény szerint együttműködnek a horgosi, az adorjáni helyi közösséggel, illetve a magyarkanizsai, a zentai közvállalatokkal is.
– Az alternatív szankciónak számos pozitív oldala van. Azonkívül, hogy nem vonjuk ki az elítéltet a saját családjából, így a család megélhetése is biztosabb, az illető nem veszíti el a munkahelyét, nem kap negatív megjelölést, mint a börtönviselt emberek, és nincs szükség reszocializációra sem. Továbbá az államnak is jobb, hiszen egy elítélt a börtönben napi 15 eurós költséget jelent.
NAGY SEGÍTSÉGET JELENT
Az elmúlt időszakban Bajmokon volt a legtöbb olyan személy egy időben, akik közhasznú munkát végezhettek.
– Már a korábbi években is volt együttműködésünk az alternatív szankciókkal megbízott irodával. Így igény szerint folyamatosan igyekszünk munkát adni azoknak a személyeknek, akik közhasznú munkával kell hogy letöltsék a büntetésüket. Változó, hogy hány embernek kell feladatokat találnunk, volt már, hogy egyszerre két személy segített a helyi közösségnek a feladatok elvégzésében, az őszi időszakban a levelek összegyűjtésében négy embert foglalkoztatunk. Elsősorban fizikai munkát tudunk adni ezeknek a személyeknek, a zöldfelületek karbantartását, illetve a közterületek objektumainak felújításakor – emelte ki Goran Nedeljković, a bajmoki helyi közösség tanácsának elnöke.
Tavankúton is nagy segítség ez a lehetőség, de ők már rendelkeznek olyan tapasztalattal is, amikor az egyik elítélt úgy döntött, hogy inkább a börtönben tölti le a megmaradt munkaóráit, mivel túl nehéznek tartotta a kiosztott feladatokat.
– Sajnos az illető nem végzete becsületesen a munkáját, megalázónak tartotta a szemétszedést, és így a közhasznú munka helyett végül mégis börtönbüntetésre ítélte a bíróság. De szerencsére volt olyan elítélt is nálunk, aki viszont nagyon is tisztességesen tett eleget a feladatkörének, füvet vágott, ősszel összegyűjtötte a lehullott levelet. Ez az illető 360 munkaórát kapott, így a téli időszakban is számíthatunk a munkájára, vagyis reményeink szerint a hó eltakarítására is, a helyi közösségünk ugyanis sajnos nem tud külön eszközöket elkülöníteni ezekre a munkákra – magyarázta Apolon Savanov, a tavankúti közgyűlés tagja.
